A bencés lelkiség történelmét mutatja be egy kiállítás Pannonhalmán
Pannonhalma, 2015. május 14. Az 1500-as évekből származó szentkönyveket néz egy érdeklődő a Szent Benedek és a bencés spiritualitás című időszaki kiállításon a pannonhalmi Apátsági Múzeumban 2015. május 14-én. A bencés lelkiség mintegy ezerötszáz éves történelmét bemutató tárlat szeptember 30-ig látogatható. MTI Fotó: Krizsán Csaba

A bencés lelkiség történelmét mutatja be egy kiállítás Pannonhalmán

A bencés lelkiség mintegy ezerötszáz éves történelmét mutatja be a csütörtökön nyíló Szent Benedek és a bencés spiritualitás című kiállítás Pannonhalmán, az Apátsági Múzeumban.

A Ferenc pápa által meghirdetett Megszentelt élet évéhez kapcsolódó tárlat középkori és barokk műalkotásokon keresztül mutatja be Szent Benedek alakját, a szerzetesi élet aspektusait, a szent kultuszát és a bencés lelkiség hazai elterjedését.

A kiállításra a műtárgyak az ausztriai Sankt Paul im Lavanttal-i monostorból és a kremsmünsteri bencés monostorból, a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményeiből, a Szépművészeti Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából, valamint az Iparművészeti Múzeumból érkeznek.

A tárlat első szekciója Szent Benedeket és szellemiségét mutatja be a legendaszerző Nagy Szent Gergely olvasatában. A kiállított műtárgyak a szerzetes életének valamennyi fejezetét megjelenítik. A szekció középpontjában a nyitott Regulát tartó Benedek aranyozott szobra áll, két tanítványa, Szent Maurus és Placidus társaságában. A szobrot az osztrák Philipp Jakob Straub faragta.

A kiállítás második szekciója a bencés Regulában foglaltakat mutatja be: Szent Benedek szabálykönyvében az európai szerzetesség alapjait fektette le, tételei a mai napig meghatározzák a monostori élet mindennapjait. A bencés szerzetesek a Regula jelmondata, az ora et labora et lege – magyarul imádkozzál, dolgozzál és olvass – szempontok alapján törekednek élni.

A harmadik részben a bencés rendi szerzetesélet liturgiája ismerhető meg. A tárlat legkiemelkedőbb műtárgyai közé tartozik a II. József intézkedéseit követően a németországi Sankt Blasien monostorának kincstárából Karintiába került, Szent László felesége által készíttetett, és a Keresztfa egy szilánkját magába foglaló Adelheid-kereszt. A gazdagon díszített, 83 centiméter magas ereklyetartó kereszt egyike a legnagyobb fennmaradt, drágakövekkel és gemmákkal kirakott kereszteknek. A magyar vonatkozású műtárgyat eddig még nem láthatta Magyarországon a közönség.

A tárlat utolsó részének középpontjában a bencés szerzetesség magyarországi letelepedése és a szent hazai kultusza áll. Szent István Márton-hegyi monostoralapítása, Szent Adalbert térítő missziója és további, hazánkban tevékenykedő bencés szerzetesek és szentek személyén keresztül ismerhető meg, hogy miként öröklődött át Szent Benedek hagyatéka a kereszténnyé lett Magyarországra.

A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg.

Szent Benedek (480–543/547) 530 körül alapította meg saját kolostorát a dél-itáliai Monte Cassino hegyén. A kolostori szabályzatok ismeretében és saját tapasztalata alapján dolgozott ki egy új szerzetesrendi szabályzatot, amelyet Nagy Szent Gergely pápa kötelezővé tett minden kolostorban. 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította.

Forrás: bonumtv.hu/MTI