A földi valóságot hassuk át Isten világosságával

A földi valóságot hassuk át Isten világosságával

Vasárnap délben mintegy 35 ezer hívő imádkozta el a Szent Péter-téren Ferenc pápával az Úrangyala imádságot. A Mária-ima előtt mondott beszédében a Szentatya az evangéliumi szakaszból kiindulva hangsúlyozta, hogy Istenhez tartozunk, aki mindnyájunkat Fia, Jézus képmására teremtett. A Jézus és ellenfelei közötti újabb szemtől-szembe beszélgetés témája a császárnak fizetendő adó. Kényes kérdésről van szó: szabad-e adót fizetni, vagy sem a római császárnak, aki uralma alá hajtotta a Jézus korabeli Palesztinát? Mivel különfélék voltak az állásfoglalások, a farizeusok kérdése csapdát jelentett a Mester számára. Válaszától függően lehetett volna vádolni aszerint, hogy Róma mellett, vagy Rómával szemben foglal állást.

Az adófizetés kötelesség a földi hatóság felé

Jézus azonban ebben az esetben is nyugodtan válaszol és az álnok kérdést fontos tanításra használja fel, felülemelkedve a vitán és az egymással szemben álló pártokon. Ezt mondja a farizeusoknak: „Mutassátok az adópénzt”. A farizeusok megmutatnak neki egy dénárt és Jézus, miután szemügyre vette az érmét, megkérdezi: „Kinek a képe és a felirata ez?”. A farizeusok nem válaszolhatnak mást, mint hogy a császáré. Jézus erre így zárja le a vitát: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és az Istennek, ami az Istené!” Egyrészt a felhívással, hogy adják vissza a császárnak, ami az övé, Jézus kijelenti, hogy az adófizetés nem bálványimádás, hanem kötelesség a földi hatóság felé. Másrészt emlékeztetve Isten elsőbbségére azt kéri, hogy adják meg neki mindazt, ami az emberi élet és a történelem Urát megilleti.

Mindenekelőtt Istenhez tartozunk, képmását magunkban hordozzuk

Az utalás a császár éremre vésett képmására azt jelenti, hogy helyes, ha teljes értékű állampolgárnak érezzük magunkat – minden jogunkkal és kötelességünkkel együtt.  Azonban jelképesen arra a másik képre irányítja gondolatunkat, amely minden emberbe bele van vésve: ez Isten képmása. Ő mindennek az Ura és mi, akik „képmására” lettünk teremtve, mindenekelőtt Őhozzá tartozunk. Jézus, a farizeusok által feltett kérdésből mindannyiunk számára még radikálisabb és életbevágóan fontos kérdéshez jut el, amelyet mi is feltehetünk magunknak: kihez tartozom? A családhoz, a városhoz, a barátokhoz, az iskolához, a munkához, a politikához, az államhoz? Igen, természetesen mindezekhez, de Jézus arra emlékeztet bennünket, hogy „te Istenhez tartozol”. Ez az alapvető hovatartozás. Ő az, aki neked adott mindent: mindazt, ami vagy és mindazt, amit birtokolsz. Tehát életünket nap, mint nap úgy élhetjük és úgy is kell megélnünk, hogy elismerjük ezt az alapvető hovatartozásunkat. Szívünkben ezzel az elismeréssel éljünk Atyánk iránt, aki mindnyájunkat külön-külön megteremt, úgy, hogy megismételhetetlenek vagyunk, de mindig szeretett Fia, Jézus képmása szerint. Ez egy csodálatos misztérium – fejtette ki beszédében Ferenc pápa.

Ne állítsuk szembe egymással Istent és a földi hatalmakat

A keresztények arra kaptak meghívást, hogy konkrétan elkötelezzék magukat az emberi és társadalmi valóságokban, anélkül, hogy egymással szembe állítanák „Istent” és a „császárt”. Ez fundamentalista magatartás lenne. A keresztények arra kaptak meghívást, hogy konkrétan elkötelezzék magukat a földi valóságokban, de azokat az Istentől érkező világossággal hassák át. Az, hogy mindenekelőtt Istenre bízzuk magunkat és Őbenne van a reményünk, nem jelenti azt, hogy menekülünk a valóságtól. Inkább azt jelenti, hogy szorgos munkával visszaadjuk Istennek mindazt, ami az övé. Ezért van az, hogy a hívő az elkövetkező jövőbe tekint, amely Istené, hogy a földi életet a maga teljességében élje meg, bátran válaszolva kihívásaira.

Szűz Mária segítsen nekünk, hogy mindig összhangban éljünk Isten képmásával, amelyet magunkban hordozunk, hozzájárulva a földi város építéséhez.

Az új boldogok járjanak közbe korunk üldözött keresztényeiért

Az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa emlékeztetett rá, hogy szombaton Barcelonában a boldogok sorába iktatták Matteo Casals, Teofilo Casajús, Fernando Saperas klaretinus szerzeteseket 106 vértanú társukkal együtt. A spanyol polgárháború idején ölték meg őket a hit iránti gyűlöletből. Hősies példájuk és közbenjárásuk nyújtson támaszt korunk keresztényeinek is – sokan vannak -, akiknek a világ különböző részein hátrányos megkülönböztetés és üldöztetés jut osztályrészül.

Szent II. János Pál járjon közbe az egyház világban betöltött missziójáért

Ferenc pápa utalt rá, hogy ezen a vasárnapon ünnepeljük a Missziós Világnapot, amelynek témája: „A misszó az egyház szívében”. A pápa mindenkit arra buzdított, hogy élje meg a küldetés örömét, tanúságot téve az evangéliumról abban a környezetben, ahol él és dolgozik. Ugyanakkor támogassuk szeretetünkkel, konkrét segítségünkkel és imáinkkal azokat a misszionáriusokat, akik útra keltek, hogy hirdessék Krisztust mindazoknak, akik még nem ismerik Őt. A pápa emlékeztetett rá, hogy 2019 októberére meghirdetett egy Rendkívüli Missziós Hónapot. Ennek célja, hogy táplálja az egyház ad gentes evangelizáló tevékenységének lelkesedését. Október 22-én, a misszionárius pápa, Szent II. János Pál liturgikus emléknapján Ferenc pápa előde közbenjárásába ajánlotta az egyház világban betöltött küldetését.

Ima Kenyáért és a világ békéjéért

A Szentatya továbbá arra kérte a Szent Péter téren megjelent híveket, hogy csatlakozzanak hozzá a világ békéjéért mondott imájában. Ezekben a napokban különleges figyelmet fordít Kenyára, amelyet 2015-ben látogatott meg. Imádkozik azért, hogy az egész ország képes legyen szembe nézni a jelenlegi nehézségekkel az építő párbeszéd légkörében, szem előtt tartva a közjó keresését.  A pápa köszöntötte az Itáliából és a különböző országokból érkezett zarándokokat, külön megemlítve a Luxemburgból, Ibizából érkezett híveket, valamint a brazíliai „Mária Szeplőtelen Szíve” családmozgalom tagjait és a Rómában élő perui közösség képviselőit, akik a „Csodák Ura” kegyképe köré gyűltek össze a Szent Péter téren.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió