A latin visszatér

A latin visszatér

Legalábbis az Egyesült Államokban a harmadik leggyakrabban tanult idegen nyelv lett az elmúlt években; az iskolai latinoktatással kapcsolatban sem az érdeklődés hiánya a legnagyobb probléma, hanem hogy nincs elég latintanár.

Annak ellenére, hogy az egyházi életben nagymértékben visszaszorult a latin használata, az Egyesült Államok iskoláiban feljövőben van: a spanyol és a francia után a harmadik leggyakrabban tanult idegen nyelv lett az utóbbi években. A latinoktatással kapcsolatban nem az érdeklődés hiánya a legnagyobb probléma, hanem hogy nincs elég latintanár.

„A latintanulás minden diák számára másképp kamatozik – figyelte meg Kristie Joyce New Jersey-i középiskolai latintanár. – Amikor diákként latint tanultam, nemcsak a szókincsem fejlődött, hanem az angol nyelv értésében is sokat fejlődtem. A latin nyelvtani szabályok megtanulása segített jobban megérteni és átlátni az angol nyelvtanát és szerkezetét, aminek köszönhetően jobban írtam, és szóban is jobban fogalmaztam. Ezen túl pedig az idegen nyelvek is jobban »ragadnak rám« azóta.”

A latin és a katolicizmus kéz a kézben járnak; a zsidó gyökerekből sarjadó kereszténység római földben vert ismét gyökeret. A latin biztosította az egységes nyelvezetet a liturgiához és a hit kérdéseiről való beszédhez, majd amikor visszaszorult használata, akkor is megmaradt „szent nyelvként”.

Ugyanakkor sokak számára akadályozta a mélyebb megértést, ezért a II. vatikáni zsinat a nemzeti nyelvek használatát helyezte előtérbe; nem a latin használatának teljes eltörlése volt a cél, hanem a megértés segítése a hívek számára.

Egyes közösségek ragaszkodnak a latin nyelvhez; az Egyesült Államokban például a Mária, Apostolok Királynője közösség bencés nővérei latinul is zsolozsmáznak, sőt, állítólag Cecilia anya, az elöljárójuk még a teendőket is latinul jegyzi föl magának. A nővérek, akik Missouriban, az Efezusi Miasszonyunk-rendházban élnek, több nagy sikerű latin nyelvű zenei albumot is kiadtak.

Egy interjúban Cecilia nővér elmondta, latintudását szentmiséken kezdte gyarapítani; az első latin nyelvű misén vált életre szóló szenvedélyévé maga a nyelv. A hozzájuk érkező novíciák változó szinten értenek latinul; van, aki szinte semennyire, van, aki viszont magas szinten oktatni is tudja. A kezdők is gyorsan fejlődnek, hiszen naponta nyolcszor imádkoznak latinul, ehhez jön még egy szentmise is – vagyis napi mintegy öt órán át merítkeznek meg a nyelvben.

A klasszikus nyelvek oktatóinak szövetsége (American Classical League, ACL) adatai szerint míg 1978-ban, az első országos latin nyelvvizsgájukon 7 ezer diák vett részt, 2016-ra ez a szám 154 ezerre nőtt. A latinvizsga elindításának hátterében az állt, hogy a nyelv tanulására akarták buzdítani a gyerekeket, illetve a már latinul tanulóknak lehetőséget akartak biztosítani a megmérettetésre. Az ACL által kidolgozott vizsga negyven kérdésből áll hét különböző szinten; nem csupán a nyelvtant és a szókincset érintik, hanem a mitológiát is, valamint az angol nyelv latin jövevényszavait, az ókori életmódot, történelmet és földrajzot. Az országos latin nyelvvizsgán a legjobbak érmeket nyerhetnek és anyagi támogatásban részesülhetnek további tanulmányaikhoz.

Vannak diákok, akik azért választják a latint, hogy jobban sikerüljenek az egyéb vizsgáik – több kutatás bizonyította ugyanis, hogy a latintanulás javítja az eredményeket más tárgyakból. Többségük azonban a kulturális vonatkozások miatt választja a latint, illetve azért, hogy segítségével jobban megértse más nyelvek felépítését. Az angol szókincs mintegy hatvan százaléka latin eredetű, és ez a szám más nyelvekben is meglehetősen magas. A vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a latinul tanulók általában jobban írnak, beszélnek és gondolkoznak, mint társaik.

Fred Fraser, a Thomas More College (New Hampshire állam) latintanára arról beszélt az Aleteia nemzetközi katolikus portálnak, sok hallgató a bölcsészettudományi tárgyak vagy a katolikus liturgia révén kerül szoros kapcsolatba a latinnal: ráeszmélnek, hogy ha jobban meg szeretnék érteni az olvasott szövegeket, vagy jobban szeretnék érteni a liturgiát, abban nagy segítségükre van a latintudás.

Mivel a latin holt nyelv, az oktatásában az olvasás és fordítás hangsúlyos, nem a beszéd. Kristie Joyce elmondta, a tanárok emiatt sokkal inkább a mitológiai és egyéb történeteket állítják az órák középpontjába. Úgy tapasztalta, a gyerekek sokkal nagyobb örömmel olvassák ezeket a történeteket, azok kapcsolódási pontjait keresve napjainkhoz, mint hogy azt gyakorolják, hogyan kell bemutatkozni vagy rendelni egy kávét, mint az élő nyelvek esetében.

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: világháló