A lelkipásztorok az igazat szólják, de fogadják el az emberek első lépését

A lelkipásztorok az igazat szólják, de fogadják el az emberek első lépését

A lelkipásztorok mondják meg az igazat, de fogadják el az embereket azzal együtt, amit adni tudnak. Ez az első lépés, a többiről gondoskodik az Úr. Ebben a gondolatban összegezhető a pápa csütörtök reggeli homíliája a Szent Márta-ház kápolnájában.

Keresztelő János alakja állt a pápa szentbeszédének középpontjában

Keresztelő János alakja állt a pápa szentbeszédének középpontjában. Az adventi liturgia ezekben a napokban az ő szolgálatáról elmélkedik: egy férfiről, aki a sivatagban élt, prédikált és keresztelt. Mindenki elment hozzá, még a farizeusok és a törvénytudók is, de „távolságtartással”, vagyis azért, hogy elítéljék és nem azért, hogy megkeresztelkedjenek. A napi Evangéliumban (Lk 7,24-30) Jézus  megkérdezi a tömeget, hogy miért mentek ki a pusztába? „Hogy széltől lengetett nádat lássatok? Vagy azért mentetek ki, hogy puha ruhába öltözött embert lássatok?” Nem egy drága ruhákba öltözött embert láttak, mert akik luxusban élnek, azok a királyi palotákban vannak, vagy néhányan a püspöki palotákban – tette hozzá Ferenc pápa. Akiért a pusztába mentek, egy próféta, „az asszonyok szülöttei között nincs nagyobb próféta, mint Keresztelő János”. Ő az utolsó a próféták közül, mert utána a Messiás következik. A Szentatya ezután János nagyságának okairól szólt. Hűséges volt ahhoz, amit az Úr kért tőle. Azért volt nagy, mert hűséges volt. Ez a nagyság tükröződik prédikációjában is – mondta a pápa.

János az életét kockáztatta, de hűséges volt

Erőteljesen prédikált, ronda dolgokat mondott a farizeusoknak, a törvénytudóknak, a papoknak. Nem azt mondta nekik: ’kedveseim, viselkedjetek jól’. Nem. Egyszerűen azt mondta nekik: vipera fajzat. Nem árnyaltan beszélt, mert ők azért léptek a közelébe, hogy ellenőrizzék és lássák, de sosem nyitott szívvel: „vipera fajzat”. János az életét kockáztatta, igen, de hűséges volt. Heródesnek pedig a szemébe mondta: ’Házasságtörő vagy, nem élhetsz így, házasságtörő!’ Ha manapság egy plébános a vasárnapi homíliában azt mondaná a híveknek: ’Közöttetek egyesek vipera fajzatok és sok a házasságtörő’, biztos, hogy a püspök panaszleveleket kapna: ’küldjék el ezt a plébánost, aki sérteget minket’. Sértegetett. Miért? Mert hűséges a hivatásához és az igazsághoz – állapította meg Ferenc pápa.

Kevéssel is megelégedett

A Szentatya megjegyezte, hogy János a néppel viszont megértő volt: a vámosokkal, a bűnösökkel, mert a népet kihasználták. Azt mondta: ’ne kérjetek többet annál, ami jogos’. Kevéssel is megelégedett, aztán majd meglátjuk. Megkeresztelte őket. Először ez a lépés, aztán majd meglátjuk. A katonáktól, a rendőröktől azt kérte, hogy ne fenyegessenek vagy jelentsenek fel senkit és elégedjenek meg fizetésükkel. Ez annyit jelent, hogy ne lépjenek be a kenőpénzek világába. János megkeresztelte ezeket a bűnösöket, megtette ezt a kis lépést, mert tudta, hogy ezzel a kis lépéssel majd az Úr megteszi a többit. Ők pedig megtértek. Egy olyan lelkipásztor volt, aki megértette az emberek helyzetét és segített nekik előrehaladni az Úrral. János volt az egyetlen a próféták közül, akinek megadatott a kegyelem, hogy Jézusra mutasson.

János a börtönben kételkedni kezd

Annak ellenére, hogy János nagy, erős és hivatásában biztos volt, voltak sötét pillanatai, kétségei – mondta Ferenc pápa. János, még ha meg is keresztelte Jézust, a börtönben kételkedni kezd, mert Jézus nem olyan Üdvözítő volt, mint amilyennek János elképzelte. Elküldi tehát két tanítványát, hogy kérdezzék meg Jézust, valóban Ő-e a Messiás. Jézus pedig helyesbíti János elképzelését egy világos válasszal: mondjátok el Jánosnak, hogy a vakok újra látnak, a süketek hallanak, a halottak feltámadnak.

A nagyok megengedhetik maguknak a kételkedést

A nagyok megengedhetik maguknak a kételkedést, mert nagyok és ez szép – fogalmazott a Szentatya. Biztosak hivatásukban, de minden alkalommal, amikor az Úr egy új utat mutat számukra, kételkedni kezdenek. Mondván, ’ő nem ortodox, hanem eretnek, nem ő a Messiás, akit vártam’. Ez az ördög műve és egy-két barát is segít ebben, nem? – jegyezte meg a pápa. Ez János nagysága, aki az utolsó azon hívek csoportjában, amely Ábrahámmal kezdődött, aki a megtérésről prédikált, aki nem félszavakkal ítélte el a felsőbbrendűeket és, aki élete végén megengedte magának, hogy kételkedjen. Ez a keresztény élet egy szép programja! – mutatott rá Ferenc pápa.

Kérjük Jánostól az apostoli bátorság kegyelmét

Ezt követően összefoglalta homíliája központi elemeit: az igaz módon szóljunk a dolgokról és fogadjuk el az embereket azzal együtt, amit adni tudnak. Ez az első lépés. Kérjük Jánostól az apostoli bátorság kegyelmét, hogy mindig az igazat mondjuk, lelkipásztori szeretettel, fogadjuk el az embereket azzal együtt, ami keveset adni tudnak. Ez az első lépés. Isten pedig megteszi a többit. Kérjük, a kétkedés kegyelmét is. Sokszor az élet végén talán az ember felteszi a kérdést: „De igaz mindaz, amiben hittem vagy csak fantázia?”, ez a kísértés a hit és az Úr ellen. A nagy János, aki a legkisebb a Mennyek országában és ezért nagy, segítsen bennünket az Úr nyomainak útján – zárta csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió