„A szegénység (h)arcai”

„A szegénység (h)arcai”

A Katolikus Karitász és az egyházmegyei karitászszervezetek a segélyszervezet jubileumi éve alkalmából fotópályázatot hirdetnek „A szegénység (h)arcai” címmel. A pályázatok beküldési határideje: 2016. szeptember 16. Zagyva Richárd, a Karitász igazgató-helyettese mesélt a részletekről.

– Milyen céllal hirdették meg a fotópályázatot?

– Pályázatunk kapcsolódik a tavaly ősszel elkezdődött, kettős évfordulónkhoz: nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1931-ben alakult meg a hazai Katolikus Karitász, 1991-ben pedig hosszú évtizedek kényszerű szüneteltetését követően újraindulhatott. A negyedszázados jubileumról való megemlékezés mellett a másik cél, hogy a résztvevők a fényképezés művészi eszközével bemutassák a körülöttük érzékelt, általuk megtapasztalt szegénységet, a szegénységben élő embereket, valamint megmutassák a segítés lehetőségeit, a Katolikus Karitász karitatív tevékenységét és kifejezzék a téma iránti érzékenységüket. A pályaművek számos szempont alapján készülhetnek, mint például a szegénységben élők mindennapos küzdelmei pillanatképekben, a szegénységben, nyomorban, nehéz körülmények között élők portréi, vagy a 25 éve újjáalakult Katolikus Karitász sokszor küzdelmes, embersegítő munkájának megörökítése. A felsorolt szempontok nem kötelező jellegűek. A pályázatra profi és amatőr fotósok egyaránt jelentkezhetnek. Az alsó korhatár 14 év. Egy pályázó összesen öt pályaművet küldhet be a pályázatra. Határon túlról is várunk pályázatokat.

– Mit remélnek ettől a kezdeményezéstől?

– A kettős jubileumi évben számos eseményt szerveztünk, így gyalogos zarándoklatot, interaktív kiállításokat, az egyházmegyei karitászszervezetek találkozóját, ahol az önkénteseink jönnek össze. Rajzpályázatot hirdettünk gyerekeknek. Megemlékezünk Mihalovics Zsigmondról is, a magyarországi Katolikus Karitász megalapítójáról. Lesz egy országos találkozó is november 19-én, Szent Erzsébet napján a budapesti Szent István-bazilikában. Ezekkel az eseményekkel egyrészt szeretnénk közösen ünnepelni az önkénteseinkkel, másrészt kifelé is nyitni, hogy ne csak egy belső megemlékezés legyen a karitász kettős jubileuma, hanem hogy a világnak is megmutassuk, hogy az elmúlt nyolcvanöt, illetve huszonöt évben milyen komoly eredményeket értünk el közös összefogással. A nagyobb katasztrófáknál, válságos élethelyzeteknél, ha egy-egy család krízishelyzetbe került, nagyon sokszor ott volt a karitász, és ez mind külön történet, amely ott él a munkatársaink, az önkénteseink szívében, de részesei ennek a társadalom tagjai is, akik adományaikkal vagy egyéb módon kifejezett segítségükkel bekapcsolódnak ebbe. Fotópályázatunkkal ezt a rendkívül sokrétű tevékenységet szeretnénk bemutatni, és azt a szegénységet is, ami gyakran nem is látható, szinte elrejtve, de jelen van minden városban, faluban; sokféle arca van. Innen ered a cím, A szegénység (h)arcai, amely egyszerre utal a rászoruló, elesett emberre, annak arcára, illetve küzdelmes sorsára.

– Miben segíthet egy ilyen fotópályázat?

– Abban, hogy láttatja, közelebb hozza mindazt a szegénységből, ami a szemnek láthatatlan, vagy csak felszínesen vesszük észre, elsőre elsuhanunk fölötte. Az utcán is rengeteg szegény emberrel találkozunk, de sokszor észre sem vesszük őket. Emellett sok olyan élethelyzet van, ami a külvilág felé nem látszódik, egy betegség kapcsán alakul ki, vagy egy váratlan élethelyzet következményeként, viharkár vagy egyéb krízishelyzet, amit az egész család súlyosan megszenved. Az egyén vagy a család ilyenfajta küzdelme nyilván nem látható a társadalom számára. A fotópályázatunkkal viszont reményeink szerint közelebb kerülnek ezek a mindennapi létért folyó küzdelmek a nyilvánosság felé is, sok emberben feléled a szolidaritás, a szánalom érzése, érzékenyebbé válnak mások bajai iránt, ami aztán konkrét segítségnyújtásban is kifejeződhet. Vonatkozik ez a fotókat készítőkre és a képeket megnézőkre is.

– Milyen jellegű pályamunkákat várnak? Olyanokat, melyeken elsősorban a szomorú valóság jelenik meg, vagy olyanokat, melyek emellett a mindig élő reményt is felvillantják?

– Úgy érzem, a fotópályázat címe – A szegénység (h)arcai – nagyon találó. Az elesett ember küzdelme nagyon színes, a rászorulói célcsoport sokféle emberből áll. Szeretnénk, ha ezt a rendkívül széles palettát mutatnák meg a pályázók. Nyugodtan engedjék el a fantáziájukat, és olyan élethelyzeteket is próbáljanak meg lefényképezni, ami nem olyan szembetűnő, hozzák elő, tárják elő mindazt, ami megbújik a felszín alatt. Természetesen szeretnénk megmutatni a szomorú valóságot is, minél több élethelyzetben, minél több korosztály sorsában, hogy lássa a társadalom, hogy milyen sokféle szegénység, mindennapi küzdelem létezik.

Ugyanakkor jó lenne, ha a képeken felvillanna a remény is, hogy van ebből kiút, és hogy a Karitász tud erre válaszolni. Akár azzal, hogy harcba hívja azokat a segítőket, akik a küzdelemben partnerei lehetnek, akár saját erőforrásaival is, hiszen mindennap ezt a küzdelmet végzi a rászorulókért. Ezért amikor felsoroltuk, hogy milyen irányai legyenek a fotópályázatnak, belevettük a szegénységben és a nyomorban élők portréját, és a Karitász értük végzett munkáját is, mindkettő kiemelten jeleníthető meg a képeken.

Azt tervezzük, hogy a legjobb fotókból vándorkiállítást rendezünk, amelyet október 17-én, a szegénység világnapján nyitunk meg.

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: Lambert Attila