A szegénység nem ideológia, hanem az evangélium középpontja

A szegénység nem ideológia, hanem az evangélium középpontja

Ha kivonjuk a szegénységet az evangéliumból, nem érthetjük meg Jézus üzenetét – hangsúlyozta kedden reggel, a Szent Márta Házban bemutatott szentmiséjén Ferenc pápa. Szentbeszédében leszögezte: igazságtalan „kommunistának” nevezni azokat a papokat vagy püspököket, akik a szegényekről szólnak.

Szent Pál gyűjtést hirdet meg a korinthusi egyházban a jeruzsálemi egyház számára, amelynek a szegénység nehéz pillanataival kell szembenéznie.

Ferenc pápa „a szegénység teológiája” témáját fejtette ki homíliájában, az első olvasmányból kiindulva (2Kor 8,1-9). Megállapította, hogy ma, csakúgy, mint Szent Pál korában a szegénység olyan szó, amely mindig zavarba ejt. „Hányszor hallani, hogy ez a pap, ez a püspök, ez a keresztény, ez a szerzetesnő túl sokat beszél szegénységről… Talán egy kicsit kommunisták, nem igaz?” Ezzel szemben – fejtette ki a Szentatya – a szegénység az evangélium középpontjában foglal helyet. Ha kivonnánk a szegénységet az evangéliumból, nem értenénk meg semmit Jézus üzenetéből.

Nem valódi a hitünk, ha nem jut el zsebünkig

Szent Pál, a korinthusi egyházról szólva rámutat igazi gazdagságukra: „Amint mindenben kitűntök: hitben, szóban, tudásban, minden buzgóságban s az irántunk érzett szeretetben, tűnjetek ki a jótékonyságban is” (2Kor 8,7) – hangzik a Népek Apostolának buzdítása.

Ha olyan gazdag a szívetek, tele van buzgalommal, szeretettel, Isten Szavával, Isten ismeretével, akkor ez a gazdagság jusson el zsebetekig is. Ez egy aranyszabály. Amikor a hit nem jut el a zsebekig, nem valódi hit. A gazdagság és a szegénység szemben állnak egymással. A jeruzsálemi egyház szegény, gazdasági nehézségekkel küzd, de gazdag, mert birtokolja az evangéliumi örömhír kincsét. Ez a szegény jeruzsálemi egyház gazdagította a korinthusi egyházat az evangéliumi örökhírrel, az evangélium gazdagságát adta oda neki.

Hagyjuk, hogy Krisztus szegénysége gazdaggá tegyen bennünket

A pápa folytatta Szent Pál tanítását: Ti, akik gazdagok vagytok olyan sok mindenben, szegények voltatok az evangéliumi hír nélkül, de gazdagítottátok a jeruzsálemi egyházat. „A szegénységből gazdagság fakad” – tette hozzá Ferenc pápa: kölcsönös cseréről van szó. Ez tehát a „szegénység teológiájának” alapja. Jézus Krisztus, a gazdag, szegénnyé lett, leereszkedett értünk. Ez tehát az első boldogság jelentése „Boldogok a lelki szegények”. Szegénynek lenni annyit jelent: hagyjuk, hogy Krisztus gazdagsága gazdaggá tegyen. Nem akarunk olyan gazdagságot, amely nem Krisztustól jön.

„Amikor segítjük a szegényeket, nem a keresztény jótékonyság cselekedeteit hajtjuk végre. Ez jó tett, emberi tett, de nem az a keresztény szegénység, amelyről Pál prédikál. A keresztény szegénység azt jelenti, hogy én adok a szegénynek az enyémből, nem a feleslegesből, hanem a szükségesből is, mert tudom, hogy ő gazdaggá tesz engem. Miért gazdagít engem a szegény? Mert Jézus maga mondta, hogy Ő a szegényekben van”- hangzott Ferenc pápa tanítása.

A keresztény szegénység, nem ideológia

Amikor megfosztjuk magunkat valamitől, nem pusztán a feleslegestől, hogy egy szegény embernek, közösségnek adjuk, akkor ez gazdaggá tesz bennünket. Ekkor Jézus működik bennem és Jézus működik a szegényben is – mondta a Szentatya.

Ez a szegénység teológiája; ez azért van, mert a szegénység az evangélium középpontjában áll; nem egy ideológia. Éppen ez a misztérium, Krisztus misztériuma, aki lealacsonyodott, megalázta magát, szegénnyé lett, hogy gazdaggá tegyen bennünket. Ez magyarázza meg az első boldogságot. Lélekben szegénynek lenni azt jelenti, hogy az Úr útján haladunk: az Úr szegénysége az is, hogy most „kenyérré” válik értünk ebben a szentmise áldozatban. Továbbra is lealacsonyodik az egyház történetében, kínszenvedése emlékezetében, megaláztatása, lealacsonyodása, szegénysége emlékezetében, és ezzel a „kenyérrel” gazdaggá tesz bennünket – mondta végül kedd reggeli homíliájában Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió