A szégyen kegyelme kigyógyít a bűnből

A szégyen kegyelme kigyógyít a bűnből

„Igazságos vagy, Urunk, Istenünk, a mi arcunkat pedig szégyenpír önti el” – mondja Báruk próféta a mai olvasmányban (Bár 1,15-22), amikor az isteni törvénynek való engedelmességről ír, vagyis a bűnről, és egyben megjelöli, melyik út vezet a bocsánatkéréshez. Ferenc pápa homíliájának ez adta a vezérfonalát a péntek reggeli szentmisén, amelyet a vatikáni Szent Márta-házban mutatott be. A bűn természetéről elmélkedve a pápa megállapította, hogy Bárluk próféciája szerint ez minden embert érint, papokat, királyokat, főembereket és atyáinkat egyaránt.

Bűnösök vagyunk, mert ellenszegülünk az Úrnak

Senki nem mondhatja, hogy ő „igaz ember”, vagy, hogy ő nem olyan, mint „az a másik”. Én bűnös vagyok. Mondhatnám azt is, hogy az első nevünk az, hogy bűnös. És hogy miért is vagyunk bűnösök? Mert nem engedelmeskedtünk az Úrnak. Mondott nekünk valamit, mi pedig mást csináltunk. Nem hallgattuk meg az Úr szavát: ő sokszor beszélt. Gondoljuk végig, hányszor fordult elő az életünkben, hogy az Úr szólt hozzánk… és mi hányszor nem hallgattunk rá! Beszélt a szüleinkkel, a családunkkal, a hittantanárral, a templomban, a prédikációkban, még a szívünkben is beszélt. De mi föllázadtunk: ez a bűn tehát, a lázadás, az, hogy konokul követjük szívünk romlott elhajlásait, a mindennapi kis bálványimádás bűneibe esve, a kapzsiság, az irigység, a gyűlölet, és főleg a rágalmazás bűnébe – amit a pápa a szív háborújának nevez -, amivel el akarjuk pusztítani a másikat.

A bűn megrontja a lelket, de a szégyen kegyelme segít

És a bűn miatt, ahogy Báruk mondta, rajtunk van annyi csapás, mert a bűn megrontja a szívet, megrontja az életet, a lelket, meggyengít, beteggé tesz, de ez mindazonáltal az Istennel való kapcsolatunkat érintő bűn. Nem egy folt, amit eltávolíthatunk. Ha folt lenne, elég volna a tisztítóba menni és kimosatni. Nem. A bűn egy lázadás az Úr ellen. Csúnya önmagában is, de csúnya az Úrral szemben, aki jó. És ha így gondolunk a bűneinkre, ahelyett, hogy depresszióba esnénk, elönt minket a nagy érzés: a szégyen, az a szégyenpír, amelyről Báruk próféta beszél. A szégyen egy kegyelem.

A Mindenható megbocsát, ha mi bűnbánattal kérjük

És a szégyen megnyitja az utat a gyógyulás előtt. A pápa tehát azt kéri, hogy érezzünk szégyent az Úr előtt bűneink miatt és kérjük, hogy gyógyítson meg minket. Amikor az Úr így lát bennünket, amint szégyenkezünk tetteink miatt, és alázatosan bocsánatot kérünk, ő, a Mindenható eltörli a bűnt, átölel, megsimogat és megbocsát nekünk. De ez az út vezet a megbocsátásig, amit ma Báruk próféta tanított nekünk. Dicsérjük az Urat, amiért éppen az irgalmasságban és a megbocsátásban akarta kinyilvánítani mindenhatóságát – fohászkodott végül a péntek reggeli szentmisén Ferenc pápa.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió