A vatikáni magyar kápolna 35 éves: Erdő Péter bíboros homíliája

A vatikáni magyar kápolna 35 éves: Erdő Péter bíboros homíliája

Október 8-án reggel, Magyarok Nagyasszony ünnepén a római magyar közösség, hazánk szentszéki és állami nagykövetei, a Rómában élő és tanuló papság, valamint az Erdélyből érkezett szépvízi egyházi kórus tagjai töltötték meg a Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya kápolnát, hogy szentmisével ünnepeljék meg a kápolna felszentelésének 35. évfordulóját. A szertartást Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek vezette.

Koncelebrált Veres András szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Német László nagybecskereki megyéspüspök (akik a Vatikánban zajló családszinódus résztvevői), továbbá Somorjai Ádám bencés, a szentszéki államtitkárság munkatársa, Kovács Gergely prelátus, a Kultúra Pápai Tanácsa irodavezetője, Németh László prelátus, a Szent István Ház igazgatója, olaszországi magyar főlelkész, Tóth Tamás pápai káplán, a római Pápai Magyar Intézet rektora illetve az intézet növendékei, ezen kívül Harsányi Ottó ferences, a római Pápai Antonianum egyetem erkölcsteológusa és Melo Lajos domonkos, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója. Részt vett a szertartáson Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita érsek, valamint a római Német-Magyar Kollégium növendékei.

Szűz Mária mutatja a helyes irányt, akár egy fényes csillag

Homíliájában Erdő Péter bíboros a Mária-tisztelet közép-európai gyökereiről, a Szűzanya-ábrázolás főbb motívumairól beszélt. Alakja megjelenik fénysugárként, akár a Hold, amelyik a Nap sugárzását veri vissza. Ez arra utal, hogy Krisztus világossága Szűz Mária alakján kiemelkedő módon tükröződik. Úgy is szokták ábrázolni világosságát, mint hajnali csillagét, vagy mint tengernek csillagáét, ahogy a himnusz szólítja meg Máriát: Tengernek fényes csillaga, Isten édesanyja. A hajósok életében a tengeri csillag mutatta a helyes irányt. Ugyanarról van tehát szó, mint a bölcsesség esetében: szükségünk van arra, hogy egyénileg és közösségileg, magyar népként is helyes iránymutatást kapjunk, ne csak evilág bölcseitől, hanem magától az isteni bölcsességtől – magyarázta Erdő Péter bíboros.

Ezért történelmünk egy érdekes pontján egyik legnagyobb magyar katolikus hitszónokunk (Prohászka Ottokár püspök – a szerk.) így beszélt erről: „Tenger a világ, zivataros; népek és országok csak zátonyokon állnak, nincs maradandó városuk. De azért az Isten terveit kell minden népnek küzdve, tűrve, haladva, fejlődve megvalósítani, s biztosítani létét az idők tengerében. Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hullámok csapdossák; aggodalmak, remények járnak fölöttünk; tengerünk nemigen van, amely nemzeti haladásunkat, gazdagodásunkat előmozdítaná, melynek leheletétől hősök és szentek lelkesülnének, de a „Tenger Csillaga” mégis mosolyog felénk. Kilencszázados történetünk verőfényében éppúgy, mint mély árnyaiban ott látom alakját, amely az égből leszáll, s megáld; hallom nevét, amely a királyok és hősök nevei mellett és fölött hangzik, mint angyalének; ez az alak, ez a név: Mária”.

Szent István neki ajánlotta föl országunkat, az ő pártfogását kérjük a mai nehéz, történelmi körülményeink között, amikor nagy szükségünk van az eligazításra – folytatta homíliáját Erdő Péter bíboros.

Szeretet és természetvédelem, nemzet és család értékei

Az első eligazító szó pedig a szeretet szava. Ha belegondolunk abba, hogy a népeknek lehetnek pártfogói; hogy Szűz Máriát a saját édesanyjaként tiszteli Közép-Európa szinte minden népe, akkor rádöbbenünk, hogy talán a népek sokfélesége is megfelel az isteni gondviselésnek. Ennek aktualitását mutatja Ferenc pápa nagy természetvédelmi enciklikája (Laudato si’ – a szerk.), amelynek tanulmányozása során föltesszük magunknak a kérdést: miért értékes a természet? Mitől jobb az állatok és növények gazdagsága, mint egy kősivatag? És rájövünk, hogy a teremtésben, az Istenhez való viszonyban találja meg mindez az értékét. Még hangsúlyosabban igaz ez az értelmes emberi világra, az egyes nemzeti kultúrák, nyelvek, történelmi tapasztalatok gazdagságára, amely a Teremtő akarata szerint kialakult olyan érték, amely ma is gazdagít, segít, hogy emberségesebben tudjuk megoldani az élet új kérdéseit. Segít abban, hogy összetartó közösségek szülessenek: a családon kívül a nemzet is egy olyan természetes közösség, ami értékeket hordoz és továbbít. Vigyázni kell azonban ezen értékek helyes használatára, hogy ne essünk a túlzott nacionalizmus, a sovinizmus csapdájába, vagy a családi összetartozás ne torkolljon például protekcionizmusba vagy egyéb hibákba.

Helyes önértékelés mellett a másik megbecsülése adja a nemzetek igazi arcát

A Szűzanyára tekintsünk, aki egyszerre tud az összes nép édesanyja lenni, hogy megtaláljuk benne a választ is: a helyes önértékelésünk mellett a többiek megbecsülését. Ez az, ami a keresztény szemlélet szerint a nemzetek igazi arcát megrajzolja. Európa a gondviselés terve folytán olyan kontinens – talán az egyetlen -, amelyik csupa nemzetállamból áll; ahol az országok nyelve, hagyománya, kultúrája valamilyen szinten összekapcsolódik. Ez nem a múlt egyfajta zárványa, amit minél előbb el kell felejteni, hogy a haladás gyorsabban juthasson előre, mint ahogy nem ilyen dolog a család sem, hanem ma is aktuális, ma is értéket hordoz. Ennek az értéknek nemcsak az őriztetéséhez – ahogy Ferenc pápa mondja -, hanem az erőforrásként való használatához kérjük a Boldogságos Szűzanya pártfogását és a magyar szentek, különösen Szent István közbenjárását – zárta szentbeszédét Erdő Péter bíboros a vatikáni magyar kápolna búcsúján.

Kép: Erdő Péter bíboros vezeti a koncelebrált szentmisét a vatikáni Magyarok Nagyasszonya kápolnában – RV

Forrás: Vatikáni Rádió