A vatikáni magyar kápolna búcsúja

A vatikáni magyar kápolna búcsúja

Az idei évben Magyarok Nagyasszonyának ünnepét követő kedden, október 10-én tartották a Szent Péter-bazilika grottáiban lévő Magyarok Nagyasszonya kápolna búcsúját. Az ünnepi szentmisére zsúfolásig megtelt a kápolna, elsősorban a Pécsi Egyházmegyéből érkezett zarándokokkal. A koncelebrációt Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek vezette, akivel Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjas papjai és Arkadiusz Nocoń lengyel atya is együtt misézett. A szentmise végén Németh László olaszországi magyar főlelkész köszöntötte a bíborost, a koncelebrálókat és a híveket. Utalt arra, hogy 1980-ban II. János Pál pápa szentelte fel azt a kápolnát, amelyet VI. Pál pápának köszönhetünk, Azóta az egyiket boldogként a másikat pedig már szentként tiszteljük.

Az alábbiakban közzétesszük Erdő Péter bíboros homíliáját:

“Szent István király halála előtt koronáját és népét a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta fel. A hagyomány szerint ezzel tette Magyarországot Mária országává és ez az alapja annak, hogy sajátosan is védőasszonyunknak, patrónánknak tiszteljük a Boldogságos Szűz Máriát.

Prohászka Ottokár annak idején megírta, olyanféle kapcsolat van a magyar nép és a Boldogságos Szűz Mária mint Nagyasszonyunk között, ami szinte az eljegyzésre hasonlít. Mert nem csupán várunk, nem csupán kérünk valamit a Szűzanyától, hanem övéinek tudjuk magunkat, elkötelezettnek tudjuk magunkat ebben a titokzatos kapcsolatban.

Szövetség Isten és népe között

Hogy is volt ez a kinyilatkoztatás történetében? Azt olvassuk a Genezis lapjain, hogy Isten, a Teremtő szövetséget kötött az emberiséggel. Ennek egy csodálatos jelképe és emlékeztető jele a szivárvány, amit a vízözön után ragyogtatott fel az égre. Később szövetséget kötött a választott néppel, majd a megújuló, igazi választott nép az Egyház lett, Krisztus jegyese. Ez a fajta szövetséggondolat él tovább. Az egyes népek is, akiknek pártfogója, patrónája védőszentje és védőangyala van, valami ehhez hasonló, bár szerényebb kapcsolatban vannak a természetfölötti erőknek azzal a világával, amelynek a csúcsán a minket szerető Isten áll.

A Szűzanya közbenjárása kihatott a magyar és az európai történelemre

A Boldogságos Szűzanyának, Magyarország védasszonyának a szerepe nagyon szorosan összefügg a magyar történelemmel. Nem véletlen, hogy pont a legnehezebb időszakokban, mondjuk a török időkben kérték különösen is a magyarok Szűz Mária pártfogását és hivatkoztak különösen is arra, hogy ő a mi védőasszonyunk. Amikor pedig Magyarország felszabadult a török uralom alól, ezt annak idején gyakorlatilag mindenki, vagy legalábbis az egész katolikus magyarság élén a királlyal, az arisztokráciával, a Boldogságos Szűz közbenjárásának tulajdonították. És való igaz, hogy az az eseménysor az akkori Európában szinte csodának számított. Mert addig nagyon sokszor előfordult, hogy még a saját védelmében sem tudott összefogni a keresztény Európa, hanem hagyta, hogy történjen, aminek történnie kell, hiszen a legnagyobb csapásokat, a legnagyobb kellemetlenségeket ugyanis a periférián, a magyaroknak, vagy a horvátoknak kellett elviselnie.

Európai összefogás a kereszténység nevében

Ehhez képest az 1600-as évek végére összeállt tehát egy olyan konstelláció, amikor mégiscsak Európa a kereszténység nevében valamiképpen össze tudott fogni. Olyannyira, hogy Buda felszabadítására még a protestáns német fejedelmek is csapatokat küldtek. Ha ma Buda várában, a Bécsi kapu közelében látjuk a kicsi evangélikus templomot, akkor jusson eszünkbe, hogy ez azért áll ott, mert amikor a várost a török alól felszabadították, a brandenburgiak, tehát evangélikus német katonák törtek be először a várba, mégpedig ennek a kis evangélikus templomnak a közelében.

Ilyen történelmi csodát élt át akkor a magyarság és újra és újra híreket kapott arról, hogy könnyezik egy-egy Szűz Mária. És vallatták tulajdonképpen imádsággal az eget, hogy miért sír a Szűz Mária? Válaszoltak is rá többféleképpen, nagy irodalma van ennek: a mi bűneink miatt, elsősorban azért, mert nem nőttünk hozzá ahhoz a csodálatos ajándékhoz, amit kaptunk. Tehát feladatot jelölt ki számunkra a Boldogságos Szűz.

A fatimai jelenések 100. évfordulóját ünnepeljük

Most ezen a héten, pénteken tartjuk Magyarországon a fatimai jelenések 100. éves évfordulójának ünnepségét, mégpedig Soroksár-Újtelepen, ahol a Fatimai Szűznek szentelt hatalmas templom van. A kupola tetején egy nagyon nagy szobor áll, ami a Fatimai Szűz Máriát ábrázolja. Fatimában, a régi nagy bazilika szobrai között az első helyen Szent István, magyar király áll. Miért? Azért, mert róla őrizte meg a hagyomány, hogy ő volt az első, aki az egész országát felajánlotta a Szűzanyának. A fatimai üzenetekben pedig szerepel az, hogy kéri a Szűzanya a felajánlást. Magunk felajánlását, népek és országok felajánlását. És különösen üzenetében Oroszország felajánlását, és a békéért való imát, az engesztelésért való imát. És az ígéret is elhangzik, hogy akkor béke lesz.

Éljünk Isten akarata szerint és kérjük a Szűzanya közbenjárását

Azt hiszem, erre a békére nagyon nagy szükségünk van most is, és átérezzük azt, hogy a történelemben az isteni gondviselés és Szűz Mária közbenjárása kísér minket, mint magyar népet is. Ezért hát kérdezzük meg magunktól újra és újra, hogyan tudunk felnőni ehhez a feladathoz, hogyan tudunk a saját életünkben Isten akarata szerint élni, dönteni, működni, hogyan tudunk a közösségünk életében is ilyen fajta megoldásokat találni és javasolni? Nyilván ez nem varázsütésre történik, de ha sokan vannak olyanok, akik ezt komolyan keresik, vannak olyan értékek, amelyek mentén egészen széles egyetértés is elérhető. Ilyen lelkülettel kérjük tehát a mai ünnepen a Boldogságos Szűz Máriának, Magyarok Nagyasszonyának a közbenjárását. Ilyen lelkülettel kérjük a kegyelmet, hogy mi is méltók lehessünk ehhez a tisztelethez, hogy mi is valóban Szűz Mária népe, Szűz Mária gyermekei lehessünk. Ámen” – zárta szentbeszédét Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek a vatikáni magyar kápolna búcsúján.

Szent II. János Pál pontosan 37 évvel ezelőtt, 1980. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén szentelte fel a vatikáni Szent Péter bazilika altemplomában a “Magna Domina Hungarorum” kápolnát. Homíliáját a következő szavakkal fejezte be:

“Szeretném kifejezni minden jelenlévőnek jókívánságomat, amely a szív csöndes, de biztos útján el akar jutni Magyarország minden egyes gyermekéhez. Azt kívánom, hogy hűségesen őrizzék meg, és egyre jobban gyarapítsák a múlt lelki gazdagságát, vagyis az értékes vallási örökséget és a nagylelkű hazaszeretetet. Jókívánságomat a Magyarok Nagyasszonyához intézett buzgó imával kísérem, azzal a bizakodó bizonyossággal, hogy gyermekei soha nem csalatkoznak anyai oltalmában. Mária és valamennyi szentetek közbenjárására kérem rátok és családjaitokra, valamint egész Magyarországra Isten bőséges áldását”.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió