A Világmisszió ünnepe Budapesten

A Világmisszió ünnepe Budapesten

Az Isteni Ige Társasága (Verbita rend) és a Magyar Missziós Művek október 11-én rendezte meg a Világmisszió 13. Országos Ünnepét Budapesten, a Názáret Missziósházban.

Burbela Gergely SVD tartományfőnök és Benvin Sebastian Madassery SVD, a PMM igazgatójának köszöntője után, Beer Miklós váci megyéspüspök Az evangélium édes és vigasztaló öröme című előadását hallgattták meg, majd a püspöki szentmisét követően a misszionáriusok ebéden látták vendégül az híveket.

A Zala megyétől Borsodig az ország minden részéből, sőt, Németországból és Erdélyből is érkező hívek közül többen már régi ismerősként köszöntötték egymást a budatétényi missziósház tágas kertjében, ahol indonéz, indiai, ghánai, kongói és lengyelországi misszionáriusok fogadták őket. Ünnepelni jöttek, hogy újra és újra tudatosítsák missziós küldetésüket, ami Isten akaratából ott lakozik minden megkeresztelt ember szívében. Jöttek, mert nemcsak egymással, hanem Krisztussal akartak találkozni, hogy a nap végeztével hazakelve, a találkozás mosolyra hangolt örömhírét elvigyék szűkebb és tágabb hazájukba, ahol példájukat követve mások is kialakíthatják Isten akarata szerinti életüket. A legfontosabb, hogy bízzanak az Ő akaratában, mert az evangélium édes és vigasztaló öröme abban rejlik, hogy Krisztusra szegezzük tekintetünket – lelkesítette az érkezőket Sebastian atya, miközben a dicsőítő ének hangja betöltötte a Dunára lejtő tétényi domboldalt.

Krisztus örömét elfogadni kockázat – fűzte tovább a gondolatot Gergely atya. Kockázatot vállalni annyit jelent, hogy szívembe fogadom az öröm forrását, Krisztus szeretetét, mert Isten nélkül nagyon nehéz jónak lenni!

Szentbeszédében a püspök atya is a misszióról, Isten irgalmas szeretetének a képviseletéről, továbbadásáról beszélt, aminek jutalma, hogy testvéreinkben, a betegekben, a szenvedőkben, a kiszolgáltatott helyzetű gyerekekben újra és újra Jézussal találkozhatunk. Arra biztatta a híveket, hogy ne zárkózzanak önzéseikbe, kényelmükbe, szokásaik rabságába. Lépjenek ki a megszokott keretek közül, s induljanak el azok felé, akiket a Jóisten elébük hozott. Jézus belülről kopogtat szívünk ajtaján, s nekünk kell kitárnunk az ajtót, hogy bizalommal léphessünk azok felé, akik várnak bennünket. „Legyen nyitva a szívetek, szólítsátok meg őket, önzetlenül, minden érdek nélkül vigyétek feléjük az Evangélium örömhírét” – hangsúlyozta Beer Miklós. Ez nem olyan öröm, amire az emberek általában vágyakoznak – folytatta a főpásztor. – Jézus a belső békét, a biztonságot, hogy valaki vigyáz reánk, a tudat örömét, hogy sose fog megfeledkezni rólunk, adja nekünk, mert a legváratlanabb pillanatban is „hirtelen és váratlanul” képes átölelni bennünket.

A délutáni programban kulturális műsor, misztériumjáték, gyermek és ifjúsági foglalkozások várták a lelki megújulást kereső külföldi és hazai vendégeket.

Kép: verbita.hu

Forrás: Magyar Kurír/ Cser István