Az egyház a megbocsátásból születik, egység a sokszínűségben

Az egyház a megbocsátásból születik, egység a sokszínűségben

A pünkösdi zarándokok és a katolikus karizmatikus megújulási mozgalmak jubileumi találkozójának a résztvevői vasárnap délelőtt teljesen megtöltötték a Szent Péter teret, mely valóban egy óriási pünkösdi emeleti terem, a Szentlelket váró Cenaculum hangulatát keltette. A katolikus karizmatikus megújulási mozgalom csoportjai a világ minden részéről érkeztek Rómába, hogy ezekben a napokban ünnepeljék fennállásuk 50. évfordulóját. A szentmisén részt vettek más keresztény felekezetek képviselői is, akik a Circus Maximus területén is bekapcsolódtak az ünnep vigíliáján, szombaton este Ferenc pápa vezetésével megtartott imavirrasztásba.

A Szentlélek a Feltámadt Jézus első ajándéka és a bűnök megbocsátására érkezik

A Szentlélek a Feltámadt Jézus első ajándéka és a bűnök megbocsátására érkezik: a megbocsátás a legnagyobb ajándék, amely a különbözőség és minden ellenére egységben tart bennünket. Így foglalhatjuk össze Ferenc pápa homíliáját, amelyet  a Pünkösd ünnepén bemutatott szentmisén mondott. Emlékeztetett, hogy a Szentlélek sokszínűséget és egységet teremt, átjárja az új, különböző és egységes népet, vagyis az egyetemes egyházat. Először fantáziával és előreláthatatlanul sokszínűséget hoz létre. Minden korban új és különböző karizmákat virágoztat fel. Később aztán ugyanez a Lélek egységet teremt: összeköt, egybegyűjt, újra visszaállítja a harmóniát. Az Istentől származó valódi egység nem uniformitás, hanem egység a különbözőségben – figyelmeztetett Ferenc pápa.

 A sokszínűség keresése az egység nélkül

Arra hívott, hogy kerüljünk el két jelenlegi kísértést. Ezek közül az első a sokszínűség keresése az egység nélkül. Ez akkor történik meg, amikor meg akarjuk különböztetni magunkat másoktól, amikor táborok és pártok formálódnak, amikor megmerevedünk kirekesztő álláspontokban, amikor bezárkózunk saját önérdekeinkbe – talán azt gondolva, hogy jobbak vagyunk másoknál és mindig igazunk van. Ők az ún. igazság bajnokai. Ilyenkor aztán valamilyen oldalt választanak, még mielőtt az egyházat választanák és annak az oldalnak az ún. „drukkereivé” válnak, nem testvérekké a Lélekben. Ők a jobb- vagy baloldali keresztények, mielőtt Jézus keresztényei lennének. A múlt merev őrei vagy a jövő éllovasai ahelyett, hogy az egyház alázatos és hálás gyermekei lennének – hangsúlyozta a pápa.

Az egység keresése a sokszínűség nélkül

A másik kísértés az, hogy az egységet keressük a sokszínűség nélkül. Ezáltal azonban az egység egyformasággá válik, kötelességgé, hogy mindent együtt és ugyanolyan módon csináljunk és gondoljunk. Ennek eredményeként az egység egyformává tétellé válik és nincs többé szabadság. Szent Pál azonban azt mondja, „ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” (2 Kor 3,17).

Kérjük a Szentlélektől a kegyelmet, hogy befogadjuk egységét

A pápa arra hívott, hogy kérjük a Szentlélektől a kegyelmet, hogy befogadjuk egységét, a tekintetet, amely megöleli és szereti –  a személyes preferenciákon túl – az egyházát, az egyházunkat. Vállaljuk fel a mindenki közötti egységet, számoljuk fel a pletykát, amely konkolyt vet és az irigységet, amely megmérgez, mert az egyházhoz tartozó embernek lenni azt jelenti, hogy a szeretetközösség emberei vagyunk – nyomatékosította Ferenc pápa. Továbbá kérjük az olyan szívet, amely az egyházat anyánknak és otthonunknak érzi: befogadó és nyitott otthonnak, ahol osztozunk a Szentlélek sokféle örömében.

 A megbocsátás megszabadítja a szívet és lehetővé teszi az újrakezdést

A Lélek tehát az apostolokból egy új népet hoz létre és új szívet teremt az apostolokban. A Feltámadt Jézus – amikor először megjelenik övéinek – azt mondja: „Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak” (Jn 20,22-23). Jézus nem ítéli el övéit, akik elhagyták és megtagadták Húsvétkor, hanem a megbocsátás Lelkét adja nekik. A Lélek tehát a Feltámadott első ajándéka és mindenekelőtt a bűnök megbocsátására adja. Ez az egyház kezdete, ez az a ragasztó, amely egyben tart minket, az a cement, amely a ház tégláit egyesíti: a megbocsátás. A megbocsátás ugyanis a legnagyobb hatalom ajándéka, a legnagyobb szeretet, amely egyben tart minden ellenére, amely megakadályozza az összeomlást, amely megerősít és megszilárdít. A megbocsátás megszabadítja a szívet és lehetővé teszi az újrakezdést: a megbocsátás reményt ad, megbocsátás nélkül nem lehet az egyházat építeni – figyelmeztetett a pápa.

 A kapott és az ajándékozott megbocsátás kétirányú útján járjunk

A megbocsátás Lelke arra ösztönöz minket, hogy elutasítsuk a többi utat: a könnyen ítélkezők útjait, a minden ajtót bezárók kiúttalanságát, a másokat kritizálók egyirányú útjait. A Lélek azonban arra buzdít bennünket, hogy a kapott és az ajándékozott megbocsátás kétirányú útján járjunk, az isteni irgalmasság útján, amely az embertárs szeretetévé válik és a szeretet útján, amely az egyetlen kritérium, amely szerint mindent meg kell tenni vagy nem, mindent meg kell változtatni vagy nem (Stellai Izsák, 31. beszéd). Kérjük a kegyelmet, hogy mindig egyre szebbé tegyük Anyaszentegyházunkat, megújulva a megbocsátással és kijavítva hibáinkat. Csak akkor javíthatunk ki másokat a szeretetben – jelentette ki a pápa.

Ahhoz, hogy éljünk, szükségünk van Rád, mint a vízre: szállj le ránk és tanítsd meg nekünk az egységet

Végül Ferenc pápa így imádkozott: „Isten Lelke, Urunk, aki a szívünkben és az egyház szívében vagy; te, aki előreviszed az egyházat átjárva azt a különbözőségben, jöjj el. Ahhoz, hogy éljünk, szükségünk van Rád, mint a vízre: szállj le ránk és tanítsd meg nekünk az egységet, újítsd meg szívünket és taníts meg szeretni úgy, ahogy Te szeretsz bennünket, és megbocsátani úgy, ahogy Te megbocsátasz. Ámen.”

A szentmise végén Ferenc pápa köszönetet mondott az olaszországi földrengés sújtotta Carpi gyermekkórusának és zenekarának, akik a Sixtus-kápolna kórusával együtt énekeltek.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: AFP