Az irgalmasság a szívtől a kezekig vezető út- Ferenc pápa videó-üzenete az argentin „Nyitott kezek” önkéntes mozgalmához

Az irgalmasság a szívtől a kezekig vezető út- Ferenc pápa videó-üzenete az argentin „Nyitott kezek” önkéntes mozgalmához

„Az irgalmasság a szívtől a kezekig vezető út” – áll Ferenc pápa videó-üzenetének a középpontjában, melyet október 8-án szombaton küldött az argentin „Manos Abiertas – Nyitott kezek” önkéntes mozgalom nemzeti találkozójára. Az eseményre a dél-amerikai ország Santa Fè városában kerül sor, mely péntektől vasárnap estig tart. Az önkéntes mozgalom 1992-ben Villa de Mayo-ban, a főváros Buenos Aires mellett született Ángel Rossi jezsuita atya kezdeményezésére, aki célként tűzte ki a szegények szolgálatát és a legrászorultabbak emberi méltóságának az előmozdítását.

Az irgalmasság nem szánalom és nem filantrópia

„Kedves barátaim a Nyitott kezek mozgalomból” – szólítja meg Ferenc pápa üzenetében az argentin önkénteseket és megkérdezi rögtön, miben is áll az irgalmasság és miben különbözik a szánalomtól, a filantrópiától és a jóféle érzésektől. A Szentatya az evangélium két történetével tisztázza a feltett kérdéseket. Az első az irgalmas szamaritánus története, aki látván az útonállók által bántalmazott és az országúton cserbenhagyott embert, könyörületre indul a szívében, leszáll a lováról, megérinti, karjába veszi és bekötözi a bajbajutott ember sebeit és gondoskodik róla. A másik történetben Jézus egy halottas menettel találkozik, melyben egy özvegyasszony ifjú gyermekét gyászolja, mire könyörületre indul az anya iránt, odamegy hozzá és így szól neki: Ne sírj! Aztán megérinti a koporsót és szól: Ifjú, kelj föl! Mindkét esetben egy útról van szó – magyarázza a pápa a videó-üzenetben –, mely a szívből indul és a kezekig tart.

A szív eggyé válik a másik nyomorúságával

A szív eggyé válik a másik nyomorúságával és nem szánakozik, nem érzeleg a másik felett, mint például egy megsérült állat láttán. Az irgalom azt jelenti – magyarázza Ferenc pápa –, hogy a másik nyomora, fájdalma láttán a szívemre veszem őt és hagyom, hogy ez megérintse a szívemet. Azt mondanám, hogy az indulás kezdete az utazás a nyomorúságtól a szívig. Mert nincs irgalmasság, mely ne a szívből indulna. Más dolog, jó érzésekkel eltelni. És más dolog, bár jó dolog a filantrópia, az emberszeretet érzése, de ez nem irgalmasság!

Az irgalom kegyelem, kérni kell az Úrtól

Hát akkor hogyan lehet igazolni az irgalmasságot? – teszi fel a kérdést a pápa. Az irgalom mindenekelőtt kegyelem és azt úgy kell kérni az Úrtól. Az egyetlen út hozzá az, hogy magamat bűnösnek ismerem el és elfogadom az Isten bocsánatát. Akkor lehetünk másokkal irgalmasok, ha mi magunk valóban elnyertük és befogadtuk az Istentől az ő irgalmát és itt kezdődik az út visszatérő része, amely a szívből indulva a kezekig tart, mert ebben áll az irgalmasság gyakorlása.

Az irgalom a szívből indul és a másik sebéig ér, a kezünk által

Engedd tehát – tanácsolja végül a pápa –, hogy az irgalmasság megsebezze a szívedet! Engedd, hogy te magad befogadd az irgalmat és a két kezeddel add tovább azt másoknak – szól a pápa videó-üzenete az argentin „Nyitott kezek” önkéntes mozgalom nemzeti találkozójára.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió