Az orosz állam visszaadja a szentpétervári székesegyházat az ortodox egyháznak

Az orosz állam visszaadja a szentpétervári székesegyházat az ortodox egyháznak

Az elmúlt nyolcvan évben a szentpétervári Szent Izsák-székesegyházban múzeum működött. Csaknem kétszáz épületnek kellett volna már visszakerülnie egyházi tulajdonba, azonban az eljárás hosszadalmas és körülményes – a Szent Izsák-székesegyház pedig különleges esetnek számít.

Az ortodox egyház vezetői 2015 óta próbálják visszaszerezni a monumentális épületet az államtól – ugyanis 2015-ben, 24 évvel a Szovjetunió szétesése után tette lehetővé a törvény, hogy az épített örökség az államtól visszakerüljön a patriarkátus tulajdonába.

Az érintett épületek közt templomokat, monostorokat, rendházakat és más műemlékeket találunk, melyeket a szovjet uralom alatt államosítottak, majd múzeummá, börtönné, raktárrá alakítottak.

Az ortodox egyház mintegy 17 ezer épületet igényelhetne vissza; néhányuk már visszanyerte vallási funkcióját, noha még nem kerültek vissza 1917 előtti tulajdonosukhoz.

Csaknem kétszáz épületet azonban eddig hiába igényeltek vissza, mert az eljárás hosszadalmas és körülményes – a Szent Izsák-székesegyház pedig különleges esetnek számít.

A katedrálist Auguste Ricard de Montferrand francia építész tervezte; 1858-ban szentelték fel. Montferrand szinte egész életét a szentpétervári székesegyház négy évtizeden át tartó építésének áldozta; a templomot I. Sándor, majd I. Miklós, végül II. Sándor cár uralkodása alatt építették, és Oroszország főtemplomának tartották.

Az 1917-es forradalom alatt a Szent Izsák-katedrális a bolsevikok kezére került. A kommunista hatóságok azonnal bezárták; előbb az ateizmus múzeumaként, majd 1937-től művészeti és történeti múzeumként működött – egészen napjainkig, noha néhány éve már ismét tartanak liturgiákat a világ egyik legnagyobb templomában.

Mert a szentpétervári katedrális Európa harmadik legnagyobb temploma; a római Szent Péter-bazilika és a londoni Szent Pál-székesegyház előzi csak meg. A város egyik legnépszerűbb látványossága a turisták körében, mely évente 3 millió látogatót vonz és 12 millió eurós bevételt hoz.

Ugyanakkor a főtemplom egyházi tulajdonba kerülését – melyről 2017 januárjában döntött a város kormányzója – sokan ellenzik; Péterváron az elmúlt hetekben tüntetésekkel és aláírásgyűjtéssel fejezték ki tiltakozásukat a polgárok – a petíciót mintegy 200 ezren írták alá.

A Szent Izsák-székesegyházban működő múzeum vezetősége szintén ellenzi a tulajdonosváltást, amiről előzetesen nem egyeztetett velük a város kormányzója. Az igazgatót, Nyikolaj Burovot szakmai szempontok is aggasztják. A gyűjtemény jelentős erőfeszítéseket tett a régi épület restaurálása, a szellőző- és légkondicionáló rendszerek modernizálása érdekében – attól tartanak, az egyházi fenntartók számára, akik nem szándékoznak kiköltöztetni a múzeumot, nem lesznek ilyen fontosak a szakmai szempontok. Mindemellett, mivel az újra templomként működő épületben megszűnne a belépőjegy (250 rubel/4 euró), egy fontos forrás elapadna, amit eddig a fenntartásra tudtak fordítani.

Az Orosz Múzeumok Szövetsége hatvan templom és kolostor esetében – melyek különösen jelentősek az orosz történelem és kultúra szempontjából – kérelmezte, hogy ne kerüljenek vissza egyházi tulajdonba. Közöttük számos olyan épület található, amely – a Szent Izsák-székesegyházhoz hasonlóan – szerepel az UNESCO világörökségi listáján is.

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: LiveJournal