December 29. – Becket Szent Tamás, püspök és vértanú

December 29. – Becket Szent Tamás, püspök és vértanú

 

 

  30550G  *London, 1118. december 21. +Canterbury, 1170. december 29.

 Norman család Londonban telepedett le és még kicsi gyermekkorában beadták a mertoni ágostonos kanonokok iskolájába, onnan Párizsba ment továbbtanulni.

 25 évesen ismerkedett meg Theobald püspök házanépével, és így bekerült fiatal, Canterburyben tanult papok társaságába. A püspök megtette canterburyi fődiákonussá.

 1154-ben Theobald püspök az ifjú II. Henrik királytól a kancellári tisztséget kérte Tamás számára. Tökéletes és nagyon sikeres kancellár volt.

 Amikor Theobald püspök meghalt, Henrik úgy határozott, hogy Tamás lesz a canterburyi érsek. Tamás szembeszegült a határozattal, végül mégis elfogadta és 1162.június 1-én pappá, másnap pedig püspökké szentelték és ekkor lemondott a kancellári tisztségéről is, amit Henrik iránta való engedetlenségnek fogott fel.

 Csak egyetlen püspök tiltakozott a kancellár érseki székbe való emeltetése ellen: Gilbert Foliot, aki egy keresztutat ad majd Tamásnak. Henrik személyes tanácsadónak maga mellé vette Foliot püspököt. 1163 tavaszán Henrik kinevezte Foliot- t londoni püspökké. A következő hónapokban a király és az érsek viszonya egyre inkább elmérgesedett.

 A püspökök az 1163 októberében tartott westminsteri zsinaton zárt frontot alkottak Tamással, és visszautasították a király követelését.

 Lisieux-i Arnulf, aki csak színleg volt Tamás barátja, azt tanácsolta a királynak, hívjon össze néhány püspököt, és azok testületileg forduljanak szembe Tamás érsekkel. Három püspök erre hajlandónak is mutatkozott: a chichesteri Hilarius, a yorki Rogerius és természetesen a londoni Foliot.

 A király Clarendonba zsinatot hívott össze. Itt nyílt ellentét mutatkozott az érsek és a püspökök között. Tamás véglegesen megtagadta a király kérésének teljesítését, és nem írta alá az okmányt, amely a Clarendoni Konstitúciók néven vált ismertté a történelemben, mert úgy látta, hogy lényeges területeken nyirbálná meg az Egyház szabadságjogait.

 Henrik levelet írt a pápának, amelyben kérte a Konstitúciók jóváhagyását, és azt, hogy a yorki püspök, Rogerius legyen a pápai legátus. III. Sándor a Konstitúciók jóváhagyását megtagadta.

 1164 októberében Henrik Northamptonba, zsinat elé idézte Tamás érseket, s azzal a váddal, hogy semmibe vette a király intézkedéseit, elítélték, a király gazdasági szankciókat is életbe léptetett ellene és felszólították Tamást, hogy mondjon le az érsekségről.

 Elment Sens-be a pápához. Visszaadta a pápa kezébe érseki hivatalát. III. Sándor pápa megtartotta őt a szolgálatában, először azonban elküldte Pontignybe, hogy az ottani ciszterci apátságban tanulja meg a szegény és egyszerű életet, hogy később,,a szegények vigasza” lehessen.

 1170 júliusában megtörtént a látszólagos kiengesztelődés az érsek és a király között. Tamás boldogan írt hazatérése után a pápának a király barátságos viselkedéséről. Henrik azonban megtagadta tőle a békecsókot. Tamás, visszatérése után két levelet írt, az egyikkel fölfüggesztette a yorki érseket, a másikkal ismét kiközösítette Foliot és Jocelin püspököket. Az érintettek panasza hallatára Henrik dührohamot kapott, és egyik mondatát négy lovag úgy értelmezte, hogy Tamást el kell távolítani az útból. Azonnal elmentek és székesegyházában meggyilkolták az érseket.

 1173-ban, három évvel a halála után avatták szentté, és ünnepe december 29-i dátummal hamarosan általánossá vált a nyugati egyházban.

kép: santiebeati.it

forrás: katolikusokeloforuma.network.hu