Emlékezet, imádság, küldetés

Emlékezet, imádság, küldetés

A keresztény helye a világ, hogy ott hirdesse Jézust, de tekintete az ég felé fordul, hogy egyesüljön Vele – fogalmazott Ferenc pápa péntek reggeli szentmiséjében a Szent Márta-ház kápolnájában.

Galilea a Jézussal való találkozás első helye

A Szentírás három szót, a keresztény út három helyszínét jelöli ki számunkra – kezdte homíliáját a pápa. Az első szó az emlékezet. A feltámadt Jézus azt mondja a tanítványoknak, hogy menjenek Galileába: itt került sor az első találkozásra az Úrral. Mindannyiunknak megvan a maga Galileája, ahol Jézus először megjelent, ahol megismertük és ahol megéltük azt az örömöt és lelkesedést, hogy követjük Őt. Ahhoz, hogy jó keresztények legyünk, mindig emlékeznünk kell az első vagy a későbbi találkozásunkra Jézussal. Az emlékezet kegyelme az, ami a próbatétel pillanataiban bizonyosságot nyújt számunkra – mutatott rá a pápa.

Tekintettel az égre, lábbal a földön

A második szó az imádság. Amikor Jézus a mennybe megy, nem válik el tőlünk. Fizikailag igen, de mindig kapcsolatban marad velünk, hogy közbenjárjon értünk. Megmutatja az Atyának a sebeket és az árat, amit fizetett értünk, üdvösségünkért. Tehát kérjük a kegyelmet, hogy elmélkedjünk a mennyről, kérjük az ima kegyelmét, és a kapcsolatot Jézussal az imában, aki meghallgat minket és velünk van.

A harmadik szó a világ. Jézus mielőtt a mennybe megy azt mondja tanítványainak: „Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt 28,16-20). Menjetek – mondja: a keresztény helye a világ, hogy ott hirdesse Jézus Szavát; hogy elmondja, üdvözültünk és hogy eljött az Úr azért, hogy elhozza a kegyelmet és elvigyen mindannyiunkat magával az Atya elé – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Emlékezet, ima, küldetés

Ez a keresztény lélek helyrajza, életünk három vonatkozási pontja, helyszíne: az emlékezet, az imádság és a küldetés. Három szó keresztény utunkra: Galilea, az ég és a világ. A keresztény ebben a három dimenzióban mozogjon és kérje az emlékezet kegyelmét. Mondjuk az Úrnak: „Ne felejtsem el azt a pillanatot, amikor kiválasztottál és amikor találkoztunk. Továbbá imádkozzunk az égre tekintve, mert Ő ott van, hogy közbenjárjon értünk. Ezentúl pedig induljunk misszióba, ami nem azt jelenti, hogy mindenkinek külföldre kell mennie, hanem, hogy megéljük és tanúságot tegyünk az Evangéliumról, valamint megismertessük az emberekkel Jézust. Ezt a tanúságtétellel és Isten Szavával végezzük, mert ha én elmondom, hogy milyen Jézus, a keresztény élet, viszont pogányként élek, akkor ennek semmi haszna nincs, a misszió nem működik – állapította meg a pápa.

A keresztény élet örömteli

Ha azonban az emlékezetben, az imában és a misszióban élünk, a keresztény élet szép és örömteli lesz. Ez Jézus utolsó szava ma az Evangéliumban: a nap, amikor így élitek meg a keresztény életet, tudni fogtok mindent „és örömötöket nem veszi el tőletek senki”. Senki, mert emlékezem a Jézussal való találkozásra, biztos vagyok abban, hogy Jézus a mennyben van, közben jár értem és velem van. Imádkozom, van bátorságom, hogy kilépjek magamból és elmondjam ezt másoknak, tanúságot tegyek életemmel arról, hogy az Úr feltámadt és él. Emlékezet, imádság és küldetés – foglalta össze homíliáját Ferenc pápa. Az Úr adja meg nekünk a kegyelmet, hogy megértsük a keresztény élet helyrajzát és örömmel haladjunk előre, azzal az örömmel, amelyet senki sem vehet el tőlünk – zárta péntek reggeli homíliáját Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió