Erdő Péter áldotta meg a Sziklatemplom új harangját

Erdő Péter áldotta meg a Sziklatemplom új harangját

Hatvan év után ismét van harangja a budapesti Sziklatemplomnak. Március 1-jén Erdő Péter bíboros áldotta meg az adományból készült harangot, mely a pálos sziklakolostor tornyában kap helyet. A harangokban az apostolok és hithirdetők jelképét láthatjuk – fogalmazott szentbeszédében Erdő Péter.

Ismét szólni fog a harang a pálos Sziklatemplomban. Nagyböjt második vasárnapján Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét, vele koncelebrált Csóka János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke, Györfi Szabolcs prior és a rend több tagja. A szentmise keretében Erdő Péter bíboros, aki pálos confráter, megáldotta a Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom új harangját.

Erdő Péter homíliájában az evangéliumhoz kapcsolódva a színeváltozás eseményéről beszélt. Ezt az evangélista a szenvedéstörténet nyitányának szánja – mondta Erdő Péter, majd a párhuzamot vont az Ószövetséggel, mikor Ábrahám és Mózes ment fel a hegyre.

Ábrahám azért, hogy ott a fiát feláldozza Istennek. A színeváltozás történetében Jézus vállalja az áldozatot, így megfordul az üdvösség történetének menete. Mózes pedig azért ment fel a hegyre, hogy megkapja a törvényt az Úrtól. Jézus is törvényt hoz, olyat, aminek a bűvkörében a tanítványok azt mondják, hogy „jó nekünk itt lenni”. Már itt a földön elkezdődik Jézussal az Isten országa – mutatott rá a bíboros.

Jézus maga a törvény. Őt utánozni, ez a keresztény szeretet törvénye – fogalmazott. Hozzátette: a színeváltozás története megerősíti az apostolokat, elmélyíti őket abban a hitben, hogy Jézus nagyobb, mint Mózes és az ószövetségi törvény. Jelzi Isten gyermekeinek szabadságát. Ez a szabadság nem korlátlan, nem ad tápot az emberi önkényességnek, mert minden cselekvésünknek van egyetlen hatalmas mintája és példaképe, és ez maga Jézus. Szabadok vagyunk, de az a kötelességünk, hogy Jézust kövessük és utánozzuk – hangsúlyozta Erdő Péter.

A mai szentmisében harangot szentelünk – mondta a bíboros, és kifejtette, mit lát a harangokban az egyházi hagyomány. Az „Egész földre elhat az ő szózatuk, és a földkerekség határáig az ő igéjük” – idézte Erdő Péter a 19. zsoltárt, majd rámutatott: a zsoltár azt ünnepli, hogy a teremtett világ nagyszerűsége Istent, az Alkotót hirdeti. Isten a történelemben is szól az emberhez, Krisztusban mindent elmond magáról. Ennek hirdetői az apostolok, ezt hirdeti maga az egyház, ennek meghallgatására hív a harang – fogalmazta meg Erdő Péter, hogy a harangokban az apostolok és hithirdetők jelképét láthatjuk.

Emlékeztessen a harang szava Krisztus üzenetére, amely néha távolból hangzik, de vonzó és átható, erre a krisztusi igazságra rá kell tennünk az életünket – ehhez kért erőt és áldást a bíboros.

A harang megáldásának szertartása a szentbeszéd után következett: „Add Uram, hogy híveid örömmel siessenek a templomba, tartsanak ki tanításodban és legyenek egy szív egy lélek” – e szavakkal áldotta meg Erdő Péter az új harangot.

A harang évszázadokon át hívott imára, fogott össze közösséget, fejezte ki a közösség háláját. A megszentelt élet évében beszéljen a mi hálánkról is a hit világosságáért, az Úrhoz tartozás lehetőségéért – kérte a szentmise végén imájában Csóka János tartományfőnök.

A Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplomnak nincs tornya, de mégis „haranglakta helyre kerül 60 kg súlyú bronzból öntött, Tárnoki András Táncsics Mihály-díjas újságíró adományából, Farkas Titusz öntőmester műhelyében készült harang – tudtuk meg Györfi Szabolcs priortól. A sziklakolostor tornyában a következő hetekben a szükséges szerelési munkák elvégezése után helyezik el a harangot.

Az alkotásra felírták: „A budapesti pálos kolostor egykori harangjai emlékére öntette a Magyar Pálos Rend a megszentelt élet évében, 2015-ben.” A felirat mellett a közösség címere látható.

1934-ben a kolostor tornyában már volt egy 18 harangból álló, a Boldogasszony Anyánk dallamát játszó harangjáték. A harangok 1951 után tűntek el a szerzetesek elűzését követően.

Kép: Lambert Attila

Forrás: Magyar Kurír/Trauttwein Éva