Erdő Péter bíboros Szűz Mária közbenjárását kérte

Erdő Péter bíboros Szűz Mária közbenjárását kérte

A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely főbúcsúján, Nagyboldogasszony ünnepén Erdő Péter bíboros mutatott be ünnepi szentmisét közel tízezer zarándok előtt.

Kálmán Peregrin, a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely igazgatója köszöntötte a szabadtéri oltár előtti teret zsúfolásig megtöltő hívősereget. Köszönetet mondott Erdő Péter bíborosnak, amiért a kegyhely felújítási munkálatainak idejére a Szent István-bazilikába fogadta Szűz Mária szentkúti kegyszobrát, és a Szent Szűz segítségét kérte a főpásztor szolgálatára, életére.

Erdő Péter bíboros szentbeszédében hangsúlyozta: Mária Krisztushoz hasonlóan egész személyével lépett be az örök dicsőségbe, ezzel megmutatva számunkra a megígért feltámadás fényét. A második Vatikáni Zsinat tanítása szerint Jézus édesanyja a mennyben már testében és lelkében megdicsőült, és az Egyház mintaképét és kezdetét jelenti. Az Egyházét, amely ugyanerre a beteljesedésre hivatott. Mária mennybevételének ünnepe azt mutatja meg, milyen lesz majd az Egyház.

Ki részesült jobban Jézus szenvedéseiben Máriánál, és ki dicsőült meg inkább Krisztussal együtt, mint Mária? – tette fel a kérdést a bíboros, majd arról elmélkedett, mit értünk valójában a dicsőségen. Máriának nagy a dicsősége a földön, a hívő emberek szeretete, bizalma, dicsérete kíséri. A történelem során gyászban és veszedelemben, bánatban és szenvedésben segítségül hívták, de hozzá fordultak örömükkel és hálájukkal is. Ahogyan Lukács evangéliumának a szentmisén felolvasott szakasza mondja: „Boldognak hirdet engem minden nemzedék.” Amikor a Szentírás dicsőségről beszél, sokszor magának az Istennek a sugárzását, Isten létének kiáradását érti rajta. Mária igazi dicsősége abban áll, hogy részese lett ennek az isteni ragyogásnak: Ő a napba öltözött asszony – magyarázta.

Erdő Péter bíboros ezt követően Szűz Máriáról mint Magyarország oltalmazójáról beszélt. Szűz Mária megmentő segítségét élték át az üldözött és hitükért elnyomott keresztények. Történelmünkből vett példákat sorolt: azoknak a megrendítő tapasztalatát, akik 1683-ban a török ostrom idején Bécs városában rekedtek; Sobieski János lengyel királyét és az egész hadseregét, akiknek – miután fölszabadították az ostromlott Bécset – első útja a Loretói kápolnába vezetett, hogy Szűz Máriának köszönetet mondjanak. A hívő magyarok Magyarország felszabadulását a török uralma alól, a keresztények győzelmét és megmenekülését Szűz Máriának tulajdonították, akinek könnyező kegyképeit bizalommal vették körül Kolozsmonostortól Máriapócsig és Nagyszombatig szerte az országban. A bíboros a szentmise evangéliumához kapcsolta a történelmi tapasztalatokat: „Hatalmas dolgot művelt karja erejével, szétszórta a szívük szándékában gőgösködőket, uralkodókat taszított le trónjukról, de fölemelte az alázatosakat” – mondja Lukács evangéliuma (Lk 1,51-52).

A történelmi példák után Erdő Péter bíboros felhívta a figyelmet korunk drámájára, a közel-keleti keresztények szenvedésére, akiket vallásuk és nemzetiségük miatt meggyilkolnak és elűznek otthonaikból. Ma megint nagyon aktuális, hogy a megdicsőült Szűzanyát mint a keresztények segítségét tiszteljük – hangsúlyozta. „Kiáltsunk hát a Szűzanyához, kérjük, mutassa meg anyai szeretetét és közbenjáró hatalmát, mentse meg az üldözötteket! (…) A csodák néha a szívekben történnek. Isten szabadító hatalma képes józan belátásra, tisztességre téríteni az embereket, erőt ad nekik, hogy önzetlenül, bátor tettekkel segítsenek.”

Erdő Péter bíboros végül a boldogságos Szűz Mária közbenjárását kérte hazánkért és üldözött keresztény testvéreinkért.

A kegyhelyet gondozó ferencesek augusztus 14-én délutántól fogadták folyamatosan a zarándokokat. Pénteken és szombaton egy-egy szlovákiai érsek, vasárnap pedig Erdő Péter bíboros celebrálta az ünnepi szentmisét. A három nap alatt húszezer zarándokot láttak vendégül nemzeti kegyhelyünkön.

A főbúcsú napján, augusztus 17-én a ferencesek reggel hattól fogadták a híveket és gyóntattak. A szentkúti búcsúk hagyományos rendje, a népi áhítat, a közös éneklés, a zarándokcsoportok beköszönése mellett katekézist is tartottak: A család összetartása címmel idén Kiss Menyhért ferences tanította a híveket a szentmise előtt.

A háromnapos búcsú ünnepi körmenettel és litániával, a kegytárgyak megáldásával zárult.

Fotó: Merényi Zita
Forrás: Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír