Ferenc pápa 2017. május 27-én Genovába látogat

Ferenc pápa 2017. május 27-én Genovába látogat

Október 17-én hétfőn tette közzé a Szentszéki Sajtóiroda, hogy Ferenc pápa 2017. május 27-én apostoli látogatást tesz a liguri tengerparton fekvő Genova városában. 2013-as olasz hivatalos statisztikai adatok szerint az egyházmegye területén élő 812 ezer lakosból 690-ezer a katolikus keresztény. Az érsekség főpásztora Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki konferencia elnöke, akit egyúttal a közelmúltban Monaco-ban megválasztottak Erdő Péter bíboros utódjaként az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa elnökéül.

A genovai érsekségről dióhéjban

A genovai érsekség a liguriai egyháztartomány része, latinul Archidioecesis Ianuensis. Az érsekség Genova városáról kapta a nevét, melynek többféle jelentés-értelmezése van: az indoeurópai geneu gyökből eredeztetve könyököt jelent, utalva a tengerparti város formájára, míg a genu gyök torkolatra, a tengerbe ömlő Bisagno folyó szájára utal, s lenne innen Genova „folyótorkolati-város”. A tudósok ma inkább ezt a torkolat-száj etimológiai megoldást valószínűsítik, amit megerősítenek a város kelta-etruszk emlékei. A középkor pedig egy színes legendához nyúlt vissza, ami az érsekség latin nevében is szerepel: Ianuensis. Ianus, a kettősarcú kapuőrző istenség mintájára a város egyik arca a tenger felé forduló kikötő, másik arca pedig a hegyekre tekintő kereskedőváros. A város Janus-hagyományát megerősíteni látszik a genovai Szent Lőrinc katedrálisban a Janus szoborfej alatti márványtábla felirat: Janus, primus rex Italiae de progenie gigantum, qui fundavit Genuam tempore Abrahae, vagyis Jánusz, Itália első királya, aki a gigászok nemzetségéből származik, alapította Genovát Ábrahám korában – szól a merész költői képzelet.

Bizonytalan a kezdet az apostoli korban      

Bizonytalan a kereszténység genovai eredete. Kései hagyomány a város evangelizálását Szent Nazáriusznak tulajdonítja, aki Szent Péter közvetlen utódja, Linusz pápa kérésére Rómából Galliába utazott és onnan visszatérőben alapított egyházközséget, majd a későbbiekben a város első püspöke San Valentino, Szent Bálint lett, aki 312 és 325 között vezette a milánói ediktum korában a helyi egyházat. Biztos adat viszont, hogy 381-ben Genova püspöke Diogenész, a milánó Szent Ambrussal együtt részt vett Aquileiaban egy zsinaton. Genova egyébként a későantik korban a császári Milánó szuffragánsa, hiszen amikor 568-ban az ariánus keresztény longobárdok elfoglalják Milánót, az onnan elmenekülő püspökök átteszik a székhelyüket Genovába. Genova 1133-ban lesz önálló metropólia érsekség II. Ince pápa alatt.

Genova tengeri nagyhatalom

Genova a 12. századtól indulva földközi-tengeri hatalommá lett és ennek is tudható be, hogy a kiváló tengerészek között sajátjuknak tudhatják Cristoforo Colombót, vagyis Kolumbusz Kristófot, aki a 15. század végén a spanyol király szolgálatába állt és fedezte fel Amerikát 1492-ben.

Nápoly, Firenze és Torino után most Milánó és Genova jön

Ferenc pápa útja kizárólag lelkipásztori jellegű és követi a március 25-i milánói látogatást. Olasz nagyvárosok közül Ferenc pápa eddig Nápolyt látogatta meg 2015. március 21-én, Torinót június 21-22-én, Firenzét november 10-én és a szardíniai Cagliarit 2013. szeptember 22-én.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: ANSA