Ferenc pápa a fiatalokkal Nápolyban: A család támadás alatt áll. Tanúságtételt!

Ferenc pápa a fiatalokkal Nápolyban: A család támadás alatt áll. Tanúságtételt!

Ferenc pápa szombaton egynapos apostoli látogatást tett Nápolyban és utolsó programjaként a város fiataljainak százezres nagygyűlésével találkozott a tengerparton. Most a családot érintő legutolsó kérdésre adott válaszát ismertetjük.

A családok kérdése, melyet Angelo és Caterina Russo (úgy ötvenes házaspár) tett fel:

Szentatya, Ön nemrégiben azt mondta, hogy a „család szépségét kell közvetíteni”, amennyiben „az ingyenes szeretet találkozásának kiváltságos helye”. A kihívás megköveteli az elkötelezettséget, az ellentétes áramlatok ismeretét és az ellenállást velük szemben, újraértékelve a bátor választások lehetőségét, melyek megvédik a család igazi értékét, mint a társadalom erőtartaléka és mint a hit átadásának kiváltságos eszköze. Ön arra buzdít bennünket, hogy „ne hagyjuk ellopni a reményünket”, de egy olyan városban, mint Nápoly, mely számos szentnek a hazája, hogyan építhetünk egy kimozduló családpasztorációt, mely kezdeményez és nem zárkózik védekezésbe és amely elmondja a család minden szépségét?

Hogyan kapcsolhatjuk össze a mi túlhajszolt evilágiságunkat a lelkiséggel, ösztönzést merítve az érsekünk szavaitól, „helyet a reménységnek”?

Ferenc pápa válasza

A család válságban van, ez igaz! Nem újdonság. A fiatalok nem akarnak házasodni, inkább szeretnek csak együttélni, elköteleződés nélkül. Aztán ha jön egy gyerek, kényszerűségből összeházasodnak. Manapság éppen nem divat házasodni! Aztán a templomban, ha kérdem őket: Miért jöttök házasodni, tényleg a szentséget akarjátok, vagy mert bizonyos elvárás szerint kell csinálni…? Nemrég történt velem, hogy egy ismerős pár, hosszú együttélés után házasodni akart. „Na és mikor?”  – kérdeztem. „Áh, még nem tudjuk, mert keressük azt a templomot, ami illik a mennyasszonyi ruhához, aztán egy vendéglőt is keresünk, csak legyen közel a templomhoz…” Ezek után kérdem én: „Mondjátok csak, milyen hittel akartok ti házasodni? – Társadalmi szokásból?”

Aztán egy másik téma a család ideológiai gyarmatosítása, már itt vannak Európában az ötleteik, mind a Tengerentúlról jönnek! És ott van a gender elmélet tévedése, amely már annyi zűrzavart teremtett! Igen, a család támadás alatt áll! Mit is lehet csinálni ezzel az evilági gondolattal, ezzel az aktív szekularizmussal?  És az ideológiai gyarmatosítással? Mit lehet csinálni egy olyan kultúrával, mely nem látja a családot, és azt mondja, hogy jobb nem házasodni, jobb otthon maradni! Nekem nincsenek receptjeim erre. Az egyház tudatában van ezeknek a problémáknak, az Úr sugallta ennek a családszinódusnak az összehívását, megannyi problémáról. Hogyan készítsük fel a jegyespárokat a házasságkötésre?  Igen, vannak előadások, de elég ez? A hit, az hol lép be? Nem könnyű dolog! A házasságra előkészítés az nem egy kurzus, pedig mára szinte azzá vált, nyelvkurzussá! Nyolc előadás és kész, házasodhattok! De nem, a házasság az egy teljesen más dolog! Otthon kell elkezdeni, a barátokkal, a fiatalokkal, a jegyesekkel. A jegyesség mára elvesztette a tisztelet szent érzését. Ma, rendszerint a jegyesség és az együttélés szinte ugyanaz, szinte ugyanaz! De nem mindig, mert vannak példák! Aztán hogyan készítsünk fel egy jegyespárt arra, hogy növekedjenek? Ez olyan, mint a gyümölcs, ha nem akkor szeded le, amikor érett, akkor az nem jó. De ma minden válságban van! Ezért kérem, hogy imádkozzatok annyit! Mert nekem nincs receptem erre. De a szeretet tanúsága, annak a tanúsága, hogy miként lehet megoldani a problémákat, az segít! Mert a házasságban az ember veszekszik. Mindig. És röpülnek a tányérok! „És ti – fordult a pápa a kérdést feltevő házaspárhoz – összetörtetek már néhányat?”. „Nem – jött a válasz – az elején műanyag tányérokat használtunk!”

Igen, ez biztosabb, nem törnek össze. De amikor a probléma csak növekszik és növekszik, az szétrombolja a családot. Most egy gyakorlati tanácsot adok a házasoknak: veszekedjetek csak, ahogy akartok, de ne érjen véget a nap anélkül, hogy békét teremtenétek! Nem kell azt térden állva kérni, elég hozzá egy kis gyengédség! Hogy miért? Mert amikor veszekszünk, harag van bennünk. Jó ilyenkor azonnal kibékülni. De másnap, az elfojtott haragot már nagyon nehéz feloldani. Kössetek békét még aznap! És még egy másik tanács. Ketten vagytok, két „én”. Ez az „én és én” nem nagyon érvényes a házasságban. Mondjátok: Mi!A házasságra is érvényes, amit az örömről mondanak: Az öröm kettesben, az háromszoros öröm. Fájdalom és szenvedés kettesben, az fele kín és fele szenvedés. Így éljetek! De ehhez imádság kell,  sok imádság és tanúságtétel, hogy a szeretet ki ne aludjon! Mert az életben mindig vannak nehézségek, nem kergethetünk illúziókat, hogy megtaláljuk azt, akivel nem lenne probléma. Mondhatjuk: Ha ezt a valaki korábban megismertem volna, vagy ha azt a másikat…! De nem ismerted meg és kész! Az egész eldőlt már. Későn jött. Csukd be az ajtót azonnal!. Még ilyen dolgot? Inkább figyeljetek egymásra! És ezzel a tanúságtétellel avanti, előre! Tanúságtétel és imádság!

Kép: Ferenc pápa a tengerparton, válaszol a kérdésekre – ANSA

Forrás: Vatikáni Rádió