Ferenc pápa: a keresztény alázat nem mazochizmus

Ferenc pápa: a keresztény alázat nem mazochizmus

Az önmagáért való megalázkodás mazochizmus, míg az, amelyet az evangélium nevében szenvedünk és viselünk el, Jézushoz tesz hasonlatossá minket – ezt fejtette ki péntek reggeli homíliájában Ferenc pápa a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén. A keresztényeket arra szólította, hogy sohase tápláljanak magukban gyűlöletet, hanem adjanak időt arra, hogy fölfedezzék magukban az Istennek tetsző érzéseket és magatartásokat: vagyis a szeretetet és a párbeszédet.

Időt h jónak

Lehetséges-e, hogy az ember a nehéz helyzetekre Isten módozataival reagáljon? Igen – állapította meg a pápa, hozzátéve, hogy ez csak idő kérdése. Hagyni kell időt arra, hogy átjárjanak minket Jézus érzései. Az Apostolok Cselekedeteiből vett szakaszban az apostolok a főtanács előtt állnak az evangélium hirdetésének vádjával, amiről a törvénytudók nem akarnak hallani.

Nenk teret a gyűlöletnek

Mindazonáltal egy bizonyos Gamáliel nevű farizeus nyíltan azt tanácsolja, hogy hagyják őket, mert szerinte ha az apostolok tanítása emberektől való mű, akkor elenyészik. Ha azonban Istentől van, úgysem ronthatnák le (vö. ApCsel 5,37). A főtanács hallgat szavára, vagyis úgy dönt, hogy időt ad az ügynek. Ne reagál azonnal az ösztönös gyűlölettől vezetve. És ez minden ember számára a megfelelő gyógymód:

„Időt adni az időnek. Erre van szükségünk, amikor rossz gondolatokat forgatunk mások ellen, rossz érzéseink vannak; ellenszenvet, gyűlöletet táplálunk valaki iránt. Ilyenkor nem szabad hagyni növekedni ezeket az érzéseket, meg kell állni, időt adni az időnek. Az idő elrendezi a dolgokat és megláttatja velünk a dolgok helyes oldalát. De ha azonnal dühből reagálunk, akkor biztosan igazságtalanok leszünk. És ezzel önmagunknak is ártunk”. A pápa tanácsa tehát az, hogy időt kell hagyni a kísértés pillanatában.

Aki megáll, időt ad Istennek, békét lel

Amikor sértettséget táplálunk magunkban, akkor az elkerülhetetlenül robbanni fog. „Támadásban, háborúban tör ki, és ezekkel a mások iránti negatív érzéseinkkel Isten ellen harcolunk. Isten azonban szereti a másik embert, szereti a harmóniát, a szeretetet, a párbeszédet, szeret együtt haladni velünk. Velem is előfordul – mondta a pápa -, hogy amikor valami nem tetszik nekem, az első érzésem nem az Istené, hanem mindig a rossz”. Ilyenkor meg kell állnunk és teret kell engednünk a Szentléleknek, hogy elvezessen minket a helyes útra, a békéhez. Ahogy az apostolok, akiket megvernek, és aztán boldogan hagyják ott a főtanácsot, mivel méltónak találtattak, hogy Jézus nevéért gyalázatot szenvedjenek (vö. ApCsel 5,42).

Jézus követésének kegylmét kell kérnünk

„Az előbbiek büszkesége odavezet minket, hogy meg akarjuk ölni a többieket. Az alázat és a megalázkodás pedig arra vezet, hogy hasonlítunk Jézushoz. És ez olyasvalami, amire nem gondolunk. Ebben a pillanatban, amikor sok fivérünk és nővérünk vértanúságot szenved Jézus nevéért, ők ebben az állapotban vannak: örülnek, hogy gyalázatot szenvednek, akár meghalnak Jézus nevéért. Ahhoz, hogy elmeneküljünk az előbbiek gőgjétől, csak egy út áll előttünk: az, ha megnyitjuk a szívünket az alázatnak. És az alázathoz nem jutunk el soha megalázkodás nélkül – fűzte hozzá a pápa. Ez olyan dolog, amit magától természetesen nem értünk meg. Ez egy kegyelem, amelyet kérnünk kell. Jézus utánzásának a kegyelmét, amelyről nemcsak a mai vértanúk tesznek tanúbizonyságot, hanem az a sok-sok férfi és nő is, akik minden nap megaláztatásokat szenvednek saját családjuk javáért, de ők becsukják a szájukat, nem beszélnek, elviselnek mindent Jézus nevéért”.

A megalázkodás  – Jézus útján járni

És ez az egyház szentsége, ez az öröm, amit a megalázkodás ad – de nem azért, mintha a megalázkodás szép dolog. Nem, az mazochizmus lenne. Azért, mert ezzel a megalázkodással Jézust utánozzuk. Két magatartás létezik: az egyik a bezárkózás, ami a gyűlölethez, a haraghoz vezet, ahhoz, hogy megöld a másik embert. A másik pedig nyitás Isten előtt Jézus útján, amely miatt akár nagy megaláztatásokat vállalunk, de ezzel a belső örömmel, mert biztosak vagyunk abban, hogy Jézus útján járunk – fejezte be péntek reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió