Ferenc pápa a Ne félj megbocsátani! könyvben: Világháborús időkben élünk, csak megbocsátással győzhetünk

Ferenc pápa a Ne félj megbocsátani! könyvben: Világháborús időkben élünk, csak megbocsátással győzhetünk

Október 23-án vasárnap jelent meg a La Repubblica olasz napilap terjesztésében a „Ne félj megbocsátani!” című könyv, melynek előszavában Ferenc pápa többek között ezeket írja: „Világháborús időkben élünk, merüljünk bele az irgalmasság óceánjába, csak a megbocsátással győzhetünk. Ha igaz, hogy nehéz időket élünk, amit többször is «darabokban vívott világháborúnak» neveztem, ha igaz, hogy terrorral és félelemmel teli időben élünk a bármiféle emberséget nélkülöző vak erőszak miatt, akkor az is igaz – szögezi le a pápa a könyv előszavában –, hogy hála Istennek, a pozitív példák sem hiányoznak.  Minden barátság, minden lebontott akadály, minden kinyújtott kéz, minden kiengesztelődés jele, még ha nem is adnak hírt róla, azt a célt szolgálja, hogy hasson a társadalom szövetében, akár a családjaink, akár a lakónegyedeink, városaink nemzeteink, akár az államok közötti kapcsolatok összefüggésében. A gyűlölet és az erőszak teljének a folyama nem tehet semmit az irgalom óceánjával szemben, mely elárasztja a világot. Merüljünk bele ebbe az óceánba, hagyjuk, hogy újjászülessünk benne”. A RaiEri gondozásában megjelent könyvet az argentin kapucinus Luis Dri atya írta, Andrea Tornielli vatikanista és Alver Metalli közreműködésével.

Ferenc pápa több alkalommal beszélt Dri atyáról mint a gyóntatás példaképéről. Először 2014. március 6-án a római papokkal való találkozása során, majd ugyanazon év májusában, amikor papokat szentelt. Kitért újból az argentin Dri atya személyére az „Isten neve irgalmasság” című interjúkötetben is: „Emlékszem egy nagy gyóntatóra, egy kapucinus atyára, aki Buenos Airesben szolgált. Egyszer felkeresett, hogy beszéljen velem és ezt mondta: «A segítségedet kérem, mert nagyon sokan várakoznak mindig a gyóntatószék előtt, mindenféle ember, alázatosak, kevésbé alázatosak, vannak köztük papok is… Én nagyon megbocsátok, de néha aggályoskodom, hogy túl könnyen bocsátottam meg». Beszéltünk még aztán az irgalmasságról, mígnem azt kérdeztem tőle, hogy mit csinál, amikor ennyire aggályoskodó. Erre azt válaszolta, hogy «Bemegyek a kiskápolnánkba a tabernákulum elé és azt mondom az Úrnak: Bocsáss meg nekem, hogy én annyit megbocsátottam. De azért Te adtad hozzá a rossz példát». Ezt soha nem fogom elfelejteni. Amikor egy pap a saját életében megtapasztalja az irgalmasságot, akkor azt tovább is tudja adni másoknak”.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió