Ferenc pápa Auschwitzban

Ferenc pápa Auschwitzban

Ferenc pápa lengyelországi látogatásának egyik jelentős állomása volt pénteken az Auschwitz-Birkenau-i haláltábor helyén létesített múzeumban tett látogatása. A Szentatya helikopteren érkezett a Krakkótól 30 km-re fekvő Oswiecimbe, amelyet a németek neveztek el Auschwitznek. Elkísérte többek között Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának prefektusa.

Megérkezésekor az egyházmegye püspöke és a város polgármestere fogadta, de beszédek nem hangzottak el. A pápa gyalog, lehajtott fejjel haladt át a koncentrációs tábor bejáratán, amely felett a hírhedt  felirat olvasható: „Arbeit macht frei”. Majd kis elektromos kocsiba szállt, hogy megtekintse a tábor különböző részlegeit. Azután egyedül csendben leült egy cella előtt és mintegy negyed óráig csendes imába merült. Aztán, mielőtt nyitott kocsin folytatta volna a látogatást, megállt a fülke előtt, ahol a rabokat akasztották, és megcsókolta az egyik vasoszlopot.

Ferenc pápa ezután találkozott tizenegy túlélővel, akiket megcsókolt, szót váltott velük, egyikük egy gyertyát nyújtott át neki, ő meggyújtotta és egy fal mellé állította, jobb kezével pár percig  a falnak támaszkodott. Ezután  a Szentatya bement a szomszédos 11-es blokkba, ahol éhen halt testvéri szeretetből Maximilián Kolbe minorita atya.

Ferenc pápa végül a vendégkönyvbe ezt írta spanyolul: „Uram, légy irgalmas népedhez! Uram, bocsáss meg annyi kegyetlenséget!”

Néhány adat a Vatikáni Rádió központi szerkesztősége dokumentációjából

Ismeretes, hogy a második  világháború alatt a nácik Auschwitz-Birkenauban megépítették a haláltábort.  Összesen egymillió 100 ezer zsidót és 200 ezer különböző nemzetiségű személyt deportáltak ide. Köztük volt 440 ezer magyar zsidó. Ezek közül 320 ezret rögtön gázkamrába küldtek, 110 ezret pedig kényszermunkára fogtak.  Auschwitzben Hitler hóhérai megöltek összesen legalább 960 ezer zsidót, 21 ezer cigányt, 15 ezer szovjet hadifoglyot és 10-15 ezer más nemzetiségű embert.

Itt emlékeztetünk arra, hogy a náci haláltáborban, az éhségbunkerben lett vértanú  1941. augusztus 14-én Szent Maximilián Kolbe, lengyel ferences rendi minorita egy másik halálraítélt helyett vállalta a halált. Augusztus 1-jén a tábor blokkjából, ahol Maximilian Kolbe is élt, megszökött egy rab. A tábor parancsnoka bosszúból a barakk tíz lakóját éhhalálra ítélte. Ekkor Kolbe atya önként vállalta a halált egy kétgyermekes családapa, Franciszek Gajowniczek helyett.

Ugyancsak Auschwitzban halt meg a zsidóságból katolikussá lett, majd kármelita kolostorba lépett Edith Stein, Keresztről nevezett Terézia Benedicta. 1942. augusztus 9-én elgázosították nővérével együtt. II. János Pál 1987-ban boldoggá, 1998-ban pedig szentté avatta, és Európa társvédőszentjévé nyilvánította.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió