Ferenc pápa beszéde az Anglikán-Katolikus Nemzetközi Bizottság tagjaihoz

Ferenc pápa beszéde az Anglikán-Katolikus Nemzetközi Bizottság tagjaihoz

A Szentatya beszéde elején örömét fejezte ki, hogy találkozhat az Anglikán-Katolikus Nemzetközi Bizottság tagjaival, akik a napokban újabb ülésre gyűltek össze. A jelenlegi összejövetel témája az egyetemes egyház és a helyi egyház kapcsolata, különös tekintettel az erkölcsi és etikai kérdéseket illető vitákra és az ezekkel kapcsolatos döntéshozatalra.

Az Evangéliumokra és a közös hagyományra alapozott párbeszédre van szükség

„Párbeszédetek annak a történelmi találkozónak a gyümölcse, amelyre 1966-ban került sor VI. Pál pápa és Ramsey érsek között – hangsúlyozta Ferenc pápa, majd így folytatta: ez volt az Anglikán-Katolikus Nemzetközi Bizottság létrejöttének kezdete. E találkozó alkalmával, mindketten bizalommal teli vágyuknak adtak hangot, hogy «létrejöhessen egy komoly párbeszéd, amely az Evangéliumokra és a közös hagyományra alapozva» elvezet «az igazságban való egységre, amelyért Krisztus imádkozott».” (VI. Pál és Dr. Michael Ramsey canterburyi érsek közös nyilatkozata, Róma, 1966. március 24.)

Sokat léphetünk még előre együtt

„Még nem sikerült elérnünk ezt a célt, de meggyőződésünk, hogy a Szentlélek továbbra is ebbe az irányba fog minket vezetni, a nehézségek és az új kihívások ellenére is. Jelenlegi együttlétetek arról tesz tanúságot, hogy a hagyomány és a történelem, amelyben az anglikánok és a katolikusok osztoznak, ihleti és támogatja erősfeszítéseinket, hogy leküzdjük az akadályokat, amelyek a teljes egység útjában állnak. Tudatában vagyunk annak, hogy a kihívások, amelyekkel szembesülünk, jelentősek, ugyanakkor valós bizalommal vagyunk aziránt, hogy sokat léphetünk még előre együtt” – mondta a Szentatya.

Az ökumenikus kapcsolatok és a párbeszéd nem másodlagos részei az Egyház életének

„Rövidesen öt, magyarázatokkal ellátott közös nyilatkozatot tesztek közzé, amelyek az anglikán-katolikus párbeszéd második szakaszában jöttek létre. Gratulálok nektek ehhez a munkához! Mindez emlékeztet minket arra, hogy az ökumenikus kapcsolatok és a párbeszéd nem másodlagos részei az Egyház életének. Az egység ügye nem választható teendő, és a különbségeket, amelyek megosztanak minket, nem kell elfogadni, mint elkerülhetetlen dolgokat. Sokan azt szeretnék, ha ötven év alatt nagyobb előrelépéseket tettünk volna az egység érdekében. A nehézségek ellenére sem hagyhatjuk, hogy csüggedtség vegyen erőt rajtunk. Még jobban kell bíznunk a Szentlélek erejében, aki meg tud gyógyítani, és ki tud engesztelni bennünket – meg tudja tenni azt, ami emberileg lehetetlennek tűnik” – bátorított Ferenc pápa.

A vértanúk tanúságtétele az Úr akaratának elszánt megvalósítására buzdít

„Van egy szoros kötelék, amely már most, minden megosztottságon túl összeköt minket: a különböző Egyházakhoz és hagyományokhoz tartozó keresztények tanúságtétele, akik hitük miatt üldöztetés és erőszak áldozataivá válnak. És nem csak manapság vannak sokan, az ugandai vértanúkra gondolok – katolikus és anglikán egyaránt. Ezeknek a vértanúknak a vére az ökumenikus elköteleződés új korszakát fogja táplálni, a szenvedélyes vágyat, hogy teljesítsük az Úr végrendeletét, «hogy mindannyian egyek legyenek» (vö. Jn 17,21). Ezen fivéreink és nővéreink tanúságtétele arra buzdít minket, hogy még következetesebben éljük meg az Evangéliumot és erőltessük meg magunkat, hogy elszántan valósítsuk meg mindazt, amit az Úr az Egyháztól megkíván. Ma, a világnak sürgősen szüksége van a keresztények közös és örömteli tanúságtételére az élet és az emberi méltóság védelme érdekében, a béke és az igazságosság előmozdításáért” – hangsúlyozta a Szentatya.

Válaszoljunk bátran az idők jeleire!

„Kérjük együtt a Szentlélek ajándékát, hogy képesek legyünk bátran választ adni az «idők jeleire», amelyek minden keresztényt egységre és közös tanúságtételre szólítanak fel. A Szentlélek ihlesse gazdagon munkátokat!” – zárta beszédét Ferenc pápa.

Kép: Ferenc pápa beszédet mond – OSS_ROM

Forrás: Vatikáni Rádió