Ferenc pápa Prágai Szent Ágnes-szobrot kapott a cseh zarándokoktól

Ferenc pápa Prágai Szent Ágnes-szobrot kapott a cseh zarándokoktól

Szeptember 11-én, szombaton a cseh szentévi zarándoklat résztvevői, akik Miloslav Vlk bíboros vezetésével érkeztek a Vatikánba, egy különleges Prágai Szent Ágnes-szobrot ajándékoztak a Szentatyának.

Az 1,6 méter magas, mintegy 300 kilogramm súlyú szobrot Hořice városbeli diákok készítették a Cseh Köztársaság védőszentjéről, akit 1989-ben II. János Pál pápa avatott szentté.

„Mint a Cseh Köztársaság védőszentje, Prágai Szent Ágnes számomra nem csupán a cseh államiság, hanem az irgalom jelképe is” – fogalmazott Daniel Herman cseh kulturális miniszter, a zarándokcsoport tagja.

A szentévi audiencia során Ferenc pápa megköszönte az ajándékot, és azt kívánta minden zarándoknak, hogy a szentévben „újra fel tudják fedezni az irgalmasság cselekedeteinek szépségét, melyekben konkrét formában fejeződik ki Isten szeretete minden egyes gyermeke iránt”.

Ágnes Prágában született 1205-ben. Atyja I. Přemysl Ottokár király volt, édesanyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya. A trebnitzi ciszterci nővéreknél nevelkedett három évig; ez az időszak egész életére kihatott. Krisztusnak szentelte magát, ezért több kérőt is elutasított, többek között II. Frigyes császár és III. Henrik angol király házassági ajánlatát is.

Apja halála után, 1230-ban egy kis külvárosi házikóba költözött, ahol teljes szegénységben a szegények gondozásával foglalkozott. Hamarosan minoriták érkeztek Prágába. Testvére segítségével ekkor kolostort és egy Szent Jakabnak szentelt templomot építtetett a kis ház közelében. Klarissza apáca lett.

Jó barátság fűzte Assisi Szent Klárához, leveleztek. 1234-ben átvette a kolostor irányítását. Társainak nevelője, segítője, a szegényeknek jótevője, haragosok békítője volt. A legnagyobb szigorúságot kívánta, kemény bűnbánatot és vezeklést követelt. Határtalan szerénység jellemezte. Általános tisztelet vette körül.

1282. március 2-án Prágában halt meg. Tiszteletét IX. Piusz pápa 1874. december 3-án hagyta jóvá. A vallásháborúk során Giskra kelyhesei földúlták kolostorát. Sírját 1930-ban a magtárnak használt öreg Jakab-templomban találták meg. Boldoggáavatási perét 1936-ban újra megindították, ugyanis XI. Piusz pápa még könyvtáros korában megtalálta az ügyre vonatkozó fontos iratokat. A második világháború ismét akadályozta az eljárás lefolytatását. II. János Pál pápa avatta szentté 1989-ben.

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: Vatikáni Rádió angol nyelvű adásának szerkesztősége