Hétszázhúsz éve szentelték fel a pozsonyi ferences templomot

Hétszázhúsz éve szentelték fel a pozsonyi ferences templomot

Március 24-én ünneplik a pozsonyi ferences templom felszentelésének 720. évfordulóját. A templom a helyi magyar közösség lelki életének központja, hiszen Pozsony belvárosában mindennap magyar nyelvű szentmisét mutatnak be itt.

Az évfordulón este 6 órai kezdettel Molnár Tamás, a pozsonyi magyar katolikus hívek lelkipásztora magyar nyelvű szentmisét celebrál, majd fél 8-tól a pozsonyi főegyházmegye főpásztora, Stanislav Zvolenský érsek mutat be szlovák nyelvű ünnepi szentmisét. A magyar nyelvű mise előtt fél 6-tól keresztúti ájtatosságot tartanak, ez alkalommal az ifjúság előimádkozásával.

Szombaton, március 25-én, az angyali üdvözletre emlékezve, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, amely egyben a pozsonyi ferences templom búcsúja is, a helyi magyar katolikus közösségben lelkinapot tartanak. Reggel fél 8-kor az örvendetes rózsafüzér imádkozásával kezdődik a lelki program, majd 8 órakor ünnepi szentmisét mutatnak be. Ezt követően a Pozsonyi Magyar Intézet Védcölöp úti épületében folytatódik a program Simon Ferenc bécsi magyar főlelkész előadásaival, aki Molnár Tamás meghívására érkezik Pozsonyba. Szeretettel várnak minden érdeklődőt.

Az alábbiakban Juraj Andrej Mihály OFM írása alapján mutatjuk be röviden a pozsonyi ferences templom történetét:

„Az Urunk születésének hírüladása – Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt pozsonyi ferences templom a Pozsony-Óváros területén jelenleg működő templomok közül a legrégebbi. 1297. március 24-én szentelte fel Jakab püspök, esztergomi érseki helynök. A szentelésen III. András magyar király mellett maga Ladomér érsek is részt vett, valamint további négy püspök, köztük a nyitrai is.

A 14. században a templomhoz kolostor is épült, amelyet a 17. században teljesen átépítettek, és több ízben is bővítették és átalakították.

A templom és a kolostor a város és egész Magyarország szempontjából fontos történelmi szerepet játszott. Kezdettől fogva itt volt Magyarország legrégibb ferences rendtartománya, az úgynevezett Mariana magyar ferences provincia székhelye. A történelem folyamán sokszor tartottak itt tartományi káptalant.

Több mint két évszázadon át a ferences templomban választották a pozsonyi városbírót. 1563-tól 1830-ig tizenkilenc magyar király itt ütötte aranysarkantyús lovaggá az arra érdemes nemeseket, mindjárt a koronázási szertartás után.

A templom a hozzá tartozó kápolnákkal együtt egyedi épületegyüttest alkot, amely különböző korok építészetét és lelkiségét köti össze. Szentélyét eredeti gótikus stílusban újították fel, az ablakok körül festett díszítéssel, és a 13. századból származó értékes, művészien kivitelezett kőfaragásokkal.

A 18. századból származó főoltáron Szent István király és fia, Szent Imre eredeti barokk szobra áll. A főoltár festett ólomüveg képén a térdeplő Szűz Mária látható, mellette Szent Gábriel arkangyal, aki ünnepélyesen adja hírül Máriának, hogy a Megváltónak ő lesz az Anyja. Ez az oltárkép a 19. század végén készült. Az eredeti, vászonra festett oltárképet a szentély déli falán helyezték el.

A templom eredetileg gótikus hajóját a Pozsonyt 1586-ban és 1590-ben sújtó földrengések után reneszánsz stílusban építették újjá. Ez az átépítés 1619-ben fejeződött be. A hajó mellékoltárai barokk stílusúak. A hajó legnagyobb mellékoltárán látható a 14. századi márvány Fájdalmas Szűzanya-szobor, amelyet Pozsony legszebb gótikus szobrának tartanak. A templomban található a kései barokk kor legszebb mesterműve, a Gode Lajos műhelyéből származó szószék, amelyen ószövetségi és ferences témájú domborműveket lehet látni.

Jakab városbíró a 14. század hatvanas éveiben a templom északi falához gótikus kápolnát építtetett Szent János evangélista tiszteletére. Ez a mai Szlovákia területén a francia gótika legkiemelkedőbb alkotásainak egyike. A kápolna impozáns bejárata fölötti – a hírüladást ábrázoló – dombormű a háborúk során és a tűzvészek következtében tönkrement. A bejárat fölött a két sarokban valószínűleg a Jakab házaspár arcképe látható.

A templom további kápolnája a sekrestye mellett, a főhajótól délre épült, eredetileg gótikus stílusú Szent Rozália-kápolna, 1401-ből. Ma barokk és klasszicista díszítéssel látható. A legkésőbbi a templom bejáratától balra, a hajó északi oldalán 1708-ban épült Loretói kápolna, más nevén a Fekete Madonna-kápolna, amely a Szűzanya szegényes házát jelképezi. Itt barokk freskótöredékeket láthatunk, amelyek nagy valószínűséggel arra a pestisjárványra utalnak, amely az 1711–14-es években sújtotta a várost.

A gótikus homlokzatot 1745-ben barokk stílusban építették át. A bejárat fölé az Immakuláta-szobor került két angyallal. A bejárati részben viszont látható az eredeti gótikus portál felújított töredéke, a Mária-himnuszból vett felirattal: „Monstra te esse Matrem” – „Mutasd meg, hogy Anya vagy”. Ez a ferences templomhoz történelmileg szorosan kapcsolódó Mária-tiszteletre utal.

Forrás és fotó: Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség