Hippokratész receptjét tartalmazó kéziratokat találtak az egyiptomi Szent Katalin-kolostorban

Hippokratész receptjét tartalmazó kéziratokat találtak az egyiptomi Szent Katalin-kolostorban

Hatodik században írt orvosi receptekre bukkantak az egyiptomi Szent Katalin-kolostorban a felújítási munkálatok alatt. Ezek egyike Hippokratész görög orvos receptjének töredéke – jelentette be július 5-én Haled el-Enani egyiptomi műemlékvédelmi miniszter.

A Sínai-félszigeten lévő Szent Katalin-kolostor könyvtárában találtak rá a páratlan kéziratokra. A pergamenre írt szöveg egyike Hippokratész, az orvostudomány megalapítója egyik receptjének töredéke; három másik orvosi recept ismeretlen személytől származik.

Az úgynevezett palimpszeszt kódex (melynek alapanyagáról, az eredeti írást eltávolították, és helyébe új szöveget írtak) lapjainak egyikén, egy görög nyelvű recepten orvosi célra használt gyógynövények rajzai is láthatók – adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja. A pergamen egy másik rétegén rábukkantak egy másik szövegre is, ami a Codex Sinaiticus, azaz Sínai-félszigeti kódex – mely egy Kr. u. 4. században írt nagybetűs görög nyelvű Biblia – töredékét rejti.

Az egyik legrégebbi, ma is működő kolostornak tartott sínai Szent Katalin-kolostor több évszázad történetét hordozza. A hagyomány szerint a kolostor főoltára azon a helyen épült, ahol az égő csipkebokorból az Úr először megszólította Mózest.

Amióta a 6. században (548 és 565 között) megalapították, a sínai hegyi Szent Katalin-kolostor könyvtára soha nem zárta be kapuit. I. Jusztiniánusz császár uralma alatt Nagy Konstantin édesanyja, Ilona császárné támogatásának köszönhetően épült fel. Falai között ma is megtalálhatók ősi római tekercsek azokból az időkből, amikor magát a kolostort alapították, így itt található a világ második legnagyobb kódex- és kéziratgyűjteménye, amelyet csak a Vatikáni Apostoli Könyvtáré előz meg.

Pergamenből a 4. századtól készítenek kódexeket. Mivel jóval tartósabb volt a papirusznál, ezért gyakran az eredeti írást lekaparták, hogy újra írhassanak rá.

A papiruszra írt Codex Sinaiticust, amely tartalmazza az Ószövetség nagy részét és az Újszövetséget, Constantin von Tischendorf (1815-1874), a lipcsei egyetem professzora fedezte fel 1844-ben a Szent Katalin-kolostorban eltüzelésre váró papírok között. A több mint 430 papiruszlapból álló kódexből 43 fóliót odaadtak neki, és ő pedig elvitte ajándékba II. Frigyes Ágost szász királynak. Később publikálta is Codex Friderico-Augustanus címmel. Ez után Tischendorf újabb lapokat szerzett meg a kolostorból és 1862-ben megjelentette a kódex teljes szövegét. Az első világháború után a British Museum vásárolta meg 1933-ban százezer fontért Codex Sinaiticust a Szovjetuniótól. 1975-ben egy falomlás során a kolostorban újabb töredékek kerültek elő a kódexből.

Számos palimpszeszt kódex található a Szent Katalin-kolostor könyvtárában, ahol hatezer kéziratot őriznek, amelyeket arabul, illetve görög, etióp, örmény, kopt és szír nyelven írtak. Ezek történelmi, földrajzi és filozófiai művek, a legrégebbi a 4. században íródott.

Forrás és fotó: MTI/ Magyar  Kurír