Hol kezdődik a vágyott szabadság? – A győri börtönbe látogatott Várszegi Asztrik

Hol kezdődik a vágyott szabadság? – A győri börtönbe látogatott Várszegi Asztrik

Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát december 11-én, az immár hagyományos „Adventi beszélgetés” elnevezésű program keretében bűnről, megbocsátásról és a karácsony misztériumáról osztotta meg gondolatait a győri börtönben.

Négy fal, rácsok és vasak között lenni éjjel-nappal, mindezt éveken, sőt évtizedeken át. Szigorú rend és belülről nincs kilincs. Ez a börtön. Hiába a fűtött zárka, a televízió, a reggeli, ebéd és vacsora. Börtönbe kerülni, megfosztva lenni a szabadságtól, egy légtérben tölteni éveket idegen emberekkel; idegőrlő állapot, nagy büntetés.

Börtönben lenni karácsony környékén, távol az otthontól és azoktól, akik szeretnek, még inkább igénybe veszi az emberi tűrőképességet. Sok elkeseredett gondolat megfordulhat ilyenkor a fogvatartottak fejében, ezért igen nagy szükségük van a biztatásra, a jó szóra, a lelki támogatásra.

Ennek tudatában szervezik meg a győri börtönben minden évben az „Adventi beszélgetéseket”. Az intézmény vezetése ezekre az alkalmakra mindig olyan személyiségeket hív meg, akik nagy tapasztalatokkal rendelkeznek a lelkivezetés területén. Vendégek voltak már Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, valamint utóda, Szemerei János, illetve Steinbach József református püspök. Idén Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát közvetítette az adventi gondolatokat a börtönben. A beszélgetéseket minden évben Harcsás Judit újságíró vezeti.

Várszegi Asztrik nyíltan, közvetlenül fordult a fogvatartottak felé. Gyermekkori emlékeit és katonaélményeit idézte fel, és arra is figyelmeztetett, hogy a szerzés és a pénz világában nyüzsgő ember hajlamos megfeledkezni arról, hogy az ember világa valójában belül van, ezért ugyanolyan fontos és természetes kellene, hogy legyen a lélekkel való törődés, mint amilyen természetes a napi tisztálkodás vagy fésülködés.

A lélekkel való törődéshez pedig lehetőségeket kínálnak a börtönkörülmények is, hiszen Bibliát olvasni vagy egy-egy nemes könyvet fellapozni a rácsok világában is lehet – hangsúlyozta a főapát. – Egy-egy nap vagy a környezet komolyan vett rendje (regulája) pedig egyfajta belső rendezettséget is kialakíthat az emberben.

Várszegi Asztrik beszélt a sérült családok gyermekeinek karácsonyáról és a pannonhalmi szerzetesek karácsonyáról is, valamint a megajándékozottság élményéről. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy kifelé és befelé is tájékozódnunk kell ahhoz, hogy az élet kihívásaival meg tudjunk birkózni.

Az ünnep igazi csodája éppen az, hogy az emberré lett Isten ilyenkor közelebb segít minket egymáshoz – mutatott rá Várszegi Asztrik, majd az egyház kétezer éves gyakorlatáról, a gyónásról szólva felidézte Szent Ágoston vallomásait, és emlékeztetett rá, hogy Rákóczi Ferenc visszaemlékezései vagy Széchenyi István naplója is ugyanezt a hagyományt követik: szerzőik Isten elé tárják és megbánják bűneiket.

„Tárjuk Isten elé, és bánjuk meg bűneinket! Hiszen ez a bűneinktől való elfordulás nem más, mint a börtön falai közt vágyott szabadság” – hangsúlyozta a főapát.

A 2015-ös adventi beszélgetés nem ért véget azzal, hogy a fogvatartottak feltehették kérdéseiket Várszegi Asztriknak. Az intézetben most induló börtönrádió munkatársai ugyanis interjúra kérték fel a pannonhalmi főapátot, aki a tőle megszokott közvetlenséggel mondott igent erre.

Forrás: Magyar Kurír

 Fotó: Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet