Huszonnégy boldoggá avatásról döntött a Vatikán
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Huszonnégy boldoggá avatásról döntött a Vatikán

Ferenc pápa december 2-án, pénteken fogadta Angelo Amato bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát, és felhatalmazta a dikasztériumot új dekrétumok közzétételére.

Az egyház huszonnégy új boldoggal gazdagodik, akik között a spanyol polgárháború és a szovjet kommunista rezsim vértanúit is megtaláljuk; továbbá elismerték nyolc „Isten szolgája” hősies erényeit.

A huszonnégy  új boldog között vannak szerzetesek, illetve világiak, nagy részük vértanú. Kiemelkedik közülük Stanley Francis Rother (1935–1981), az első Egyesült Államokban született katolikus vértanú. Oklahoma Cityben szentelték pappá, de Guatemalában végezte küldetését: az indiánoknak, a maják leszármazottainak vitte el Isten Szavát. Megtanulta a törzs nyelvét, és lefordította számukra az Újszövetséget, valamint a szentmise szöveg.

A legszegényebbek érdekében és a kizsákmányolás ellen végzett tevékenysége nem maradt észrevétlen. A ’70-es évek Közép- és Dél-Amerikában a katonai diktatúrák és a halálbrigádok időszaka volt, Rother atya is az ő kezük által vesztette életét 1981. július 28-án, miután plébániája húsz hívét a szeme láttára megölték. Amikor meggyilkolásának hírét közzétették, az indiánok ezrével gyűltek össze imára Santiago Atitlán-i plébániáján, és elérték, hogy papjuk szívét itt temessék el.

A boldoggá avatott vértanúk között találjuk Vicente Queralt Lloret atyát (1894–1936), a Misszió Kongregáció papját, aki Barcelonában élt a spanyol polgárháború és az egyházüldözés idején. Amikor fény derült arra, hogy a tiltás ellenére evangelizált, a hit elleni gyűlöletből megölték. Hasonló sorsra jutott hat pap rendtársa is, öt egyházmegyés pap és a Szeretet Leányai rend két szerzetesnővére, valamint a Csodás Éremről Nevezett Mária Leányai Társulat hét világi tagja.

A szovjet kommunista rezsim állami ateizmusának vértanúja Teofilius Matulionis (1873–1962), a litvániai Kaišiadorys érseke, aki a katolikus vallás iskolai oktatásának visszaállításáért küzdött. Többször bebörtönözték, Szibériába deportálták, minden javától megfosztották, majd 1962. augusztus 20-án megölték.

Giovanni Schiavo (1903–1967), a Szent József Kongregáció tagja Észak-Olaszországban végezte apostoli tevékenységét, mielőtt Brazíliába küldték volna. Bölcs spirituális vezető, figyelmes nevelő, a szegényekhez gyengéd, mindig derűs emberként ismerték. A szentek jellegzetes erejét, a béke és az öröm megteremtésének képességét látták benne.

Az új „Isten szolgái” között van az olasz Guglielmo Massaia kapucinus bíboros (1809–1889). Etiópiában végzett missziós tevékenységet. Rendkívüli szegénységben élt, hosszú utakat tett meg mezítláb, hogy az evangéliumot hirdesse. Nemcsak a lelkeket szolgálta, az afrikai országban előmozdította a fertőző betegségek, különösen a himlő megelőzését is. Helyi nyelven „Himlő atyának” is hívták. Nevezetes a rabszolgaság eltörléséért vívott küzdelméről és a közoktatás érdekében végzett munkájáról is, amelynek során számos iskolai kézikönyvet fordított le. Ellátó központokat hozott létre a háborúk és éhínség idején, valamint előmozdította a törzsek közötti megbékélést.

A pápa elismerte a következő személyek, „Isten szolgái” hősies erényeit:

Nunzio Russo egyházmegyés pap, a Kereszt Leányai Kongregáció alapítója, aki 1841-ben született Szicíliában, és 1906-ban halt meg;

José Bau Burguet egyházmegyés pap, masarrochosi plébános, aki 1867-ben született, és 1932-ben hunyt el Spanyolországban;

Mario Ciceri egyházmegyés pap, aki 1900-ban született, és 1945-ben halt meg Olaszországban;

Marie Henriette Suzanne Aubert francia szerzetesnő, az Együttérző Miasszonyunk Leányai Intézet alapítója, aki 1835-ben született, és 1926-ban hunyt el;

Luz Rodríguez-Casanova spanyol nővér, a Szent Szív Női Apostoli Kongregáció alapítója, aki 1873-ban született, és 1949-ben hunyt el;

Aurelia Caouette nővér, a Mi Urunk Jézus Krisztus Legszentebb Vére Szentségimádó Nővérei Kongregáció alapítónője, aki 1833-ban született Kanadában, és 1905-ben hunyt el;

Leonia Maria Nastał nővér, a Szeplőtelen Szűz Mária Szolgálóleányai Kongregáció tagja, aki 1903-ban született, és 1940-ben halt meg Lengyelországban.

Forrás: Vatikáni Rádió