Interjú a Cebu szigetén tartózkodó Erdő Péter bíborossal az Eucharisztikus Kongresszusról

Interjú a Cebu szigetén tartózkodó Erdő Péter bíborossal az Eucharisztikus Kongresszusról

Bíboros, Ön kedden érkezett Cebu szigetére az ottani eucharisztikus világkongresszusra, és melyek az első tapasztalatai?

Először is szerdán délelőtt jelen voltam a központi rendezvényen, ahol előadásokat hallottunk. Tizenötezer ember volt jelen az aulában, de nagyon sokan követték kintről is az eseményt kivetítők segítségével, bár zuhogott az eső. Nagyszerű volt Turkson bíboros úr elődadása, amit ugyan nem személyesen olvasott fel, mert nem tudott eljönni ide. Viszont az Eucharisztiáról egy olyan átfogó teológia képet rajzolt, ami azt hiszem, hogy mindnyájunkat lenyűgözött. Délután folyamán nagyszerű élményben volt részünk, tizennégy plébánián párhuzamosan voltak szentmisék, engem az itteni Szent Rókus plébániára hívtak meg a magyar csoporttal együtt. Nekik pedig az volt a kifejezett kérésük, hogy magyar nyelvű mise legyen, természetesen a prédikáció angol nyelven hangzott el, majd tanúságtételek következtek. Ők is mondtak tanúságtételeket, és a mi delegációnk több tagja is tanúságot tett. Nagyszerű hangulatú találkozó volt, utána kulturális műsor, majd vacsora következett. Azt hiszem, hogy a plébánia egész közösségének is felejthetetlen ünnepség volt ez. Ott volt José Palma érsek, a helyi egyházi vezetés házigazdája, néhány más Fülöp-szigeteki püspökkel együtt, akik Cebu szigetéről származnak. A templom zsúfolásig megtelt, bár hatalmas méretű templomról van szó és nagyon lelkes volt a hívő közösség. Ugyanakkor ez a városnegyed, ahol ez a plébánia áll, egy rendkívül szegény negyed, ahol bizony faházak, bádogházak, cölöpökön álló, fából készült házak vannak nagy számban, de az is látszik az embereken, hogy tartás van bennük, akarnak valamit és ez nagyon imponáló volt, ez a lelkesedésük.

A Eucharisztia, a szentmise ünneplése egy sajátosan katolikus vonás, ahogy azt szentségileg ünnepeljük. Mindez hogyan tükröződik ott, a Cebu szigetén élő katolikus keresztény nép életében, mennyiben „eucharisztikusak” ők?

Nagyon mélyen. Először is az itteni emberek szinte kivétel nélkül katolikusok és azért a több száz éves katolikus kultúra mély nyomokat hagyott bennük. Nem lehet azt mondani, hogy valamiféle eltérő nép vallásosság volna inkább jellemző rájuk, hanem a valódi katolikus hitnek a jeleit látjuk. Egyébként itt az eucharisztikus kongresszus központjában van egy hatalmas, körülbelül ezer személyes kápolna is, ahol állandó szentségimádás van, ahol mi is a csendes adorációban részt vettünk, és azt láttuk, hogy a kápolna tele van. Meggyőződésem tehát, hogy komolyan eucharisztikus a lelkiségük.

Hogyan kapcsolódik be a Fülöp-szigetek egésze a Cebu szigetén folyó eucharisztikus eseményekbe?

Úgy gondolom, hogy intenzíven, hiszen ott volt ma délelőtt is például Tagle bíboros Manilából és még nagyon sokan a manilai egyházmegyéből. És más egyházmegyéből, püspökök, papok, apácák, világiak, így egyértelmű tehát, hogy az egész országot megmozgatta. De a régiót is, tehát nagyon sok külföldi vendéget is láttunk, európaiakat, afrikaiakat és más ázsiai országból érkezőket.

Milyen további programok várnak még Önre, Bíboros úr?

Nagyon sok központi rendezvény lesz még, például holnap nagy közös szentmise. Azután következnek a nagy további előadások, amiket különböző meghívott bíborosok fognak tartani, de teológusok is szóhoz jutnak. Lesznek különböző liturgikus ünneplések, ezek körül kiemelkedik a körmenet. Reméljük, hogy nem lesz olyan zuhogó eső, mint ami a mai szerdai napon volt, mert akkor a szabadban nehéz lenne egy ilyen körmenetet megtartani. Aztán 31-én következik a nagyszabású záróünnepély, amire hatszázezer embert várnak. A nyitóünnepségen is legalább négyszázezren voltak, így tehát most is ilyen nagy tömeg várható.

Lehet-e már valamit látni az ő hitükből és tapasztalatukból, ami hasznos lehet az európai kereszténység számára?

Feltétlenül! Két szóba foglalnám össze: igyekezet és optimizmus. Ez az optimizmus, ez nem csupán emberi remény, hiszen nagy azért itt a szegénység, hanem egy olyan optimizmus, amelyik az életet bizalommal szemléli, amelyik tehát hitben gyökerező optimizmus, amire nekünk Európában nagyon nagy szükségünk van.

Bíboros úr, további sok kegyelmet és nagyon köszönöm a riportot! Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Magyar Kurír