Ismerjük föl, amikor Jézus eljön hozzánk

Ismerjük föl, amikor Jézus eljön hozzánk

Isten „őrült szeretete népe iránt” és a mi hűtlenségünk – e két gondolat köré épült Ferenc pápa homíliája, amelyet a csütörtök reggeli szentmisén mondott a Szent Márta-ház kápolnájában.

A mindennapok drámája, hogy nem ismerjük föl, amikor meglátogat Isten

Jézus sírva fakad, amikor meglátja Jeruzsálemet – utalt a pápa a napi evangéliumi szakaszra (Lk 19,41-44), mert nem ismerte föl az időt, amikor Isten meglátogatta. A síró Jézus képéből indult ki elmélkedésében a Szentatya, hozzátéve a sírás okát: Jézus emlékezik népe történetére. Egyfelől látjuk Isten határtalan szeretetét népe iránt, másfelől pedig az önző, bizalmatlan, házasságtörő, bálványimádó nép válaszát. Isten őrült szeretete akár istenkáromlásnak is tűnhet, de nem az – jegyezte meg a pápa. Jézus Ozeás és Jeremiás prófétákat idézi, amikor kifejezik Isten szeretetét Izrael iránt. Jézus így panaszkodik Jeruzsálemre: „mert nem ismerted fel látogatásod idejét”. Ez fáj Jézusnak, ez a hűtlenség, az, hogy nem ismerte föl Isten simogatását, Isten szeretetét. Egy szerelmes Istenét, aki keres téged, aki azt szeretné, ha boldog lennél. Jézus látta, hogy abban a pillanatban mi vár rá Isten Fiaként. És sírt… Mert ez a nép nem ismerte fel látogatása idejét. Ez a dráma nemcsak a történelemben fordult elő, mint ahogy nem ért véget Jézussal. Ez a mindennapok drámája, és az én drámám is. Mindannyian elmondhatjuk: Vajon én fölismerem látogatásom idejét? Meglátogat engem Isten?

Isten látogatásának célja: javítani minket, beszélgetni és találkozni velünk

A pápa emlékeztetett rá, hogy három nappal ezelőtt a liturgia Isten látogatásának három mozzanatára hívta föl figyelmünket: azért jön, hogy kijavítson, hogy beszélgessen velünk, és hogy meghívjuk őt otthonunkba. Amikor Isten ki akar javítani, arra szólít, hogy változtassunk életünkön. Amikor beszélni akar velünk, azt mondja: „Kopogtatok az ajtódon. Nyisd ki!” És Zakeustól azt kéri, hogy jöjjön le és hívja meg őt a házába. Ferenc pápa tehát azt javasolja, hogy kérdezzük meg, milyen a mi szívünk, végezzünk lelkiismeret-vizsgálatot, kérdezzük meg magunktól, hogy meg tudjuk-e hallgatni Jézus szavát, amikor ajtónkon kopogtat, és azt mondja: Javulj meg!

Mindannyiunk előtt ott a veszély, hogy ugyanabba a hibába esik, mint Izrael népe, ugyanabba a bűnbe, mint Jeruzsálem, vagyis nem ismerjük föl a pillanatot, amikor Isten meglátogatott minket. Az Úr minden nap meglátogat minket, minden nap kopogtat az ajtónkon. De meg kell tanulnunk fölismerni ezt, hogy ne végezzük ilyen fájdalmas módon: „minél jobban szerettem őket, minél inkább hívtam őket, annál jobban eltávolodtak tőlem”.

De nem – mondhatjuk erre -, én biztos vagyok magamban, megvannak a dolgaim, misére járok, biztos vagyok…” Végzel-e mindennap lelkiismeret-vizsgálatot erről: Meglátogatott-e ma az Úr? Hallottam-e valami hívást, valami sugallatot, hogy közelebbről kövessem őt, hogy jót tegyek, hogy többet imádkozzam? Nem tudom, sok mindenre hív minket az Úr, hogy találkozzon velünk.

Figyeljünk a szívünkre, hogy meghalljuk a kopogtatást

Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy mennyire központi kérdés az, hogy felismerjük, amikor Jézus meglátogat minket, hogy megnyisson a szeretet előtt. Jézus nemcsak Jeruzsálemért sírt, hanem mindannyiunkért. És odaadja életét, hogy fölismerjük látogatását. Szent Ágoston nagyon erősen fogalmazott, amikor azt mondta: „Félek Istentől, Jézustól, amikor eljön! – De miért félsz? – Félek, hogy nem ismerem föl!” Ha nem figyelsz a szívedre, soha nem tudod meg, hogy Jézus meglátogat-e téged, vagy sem. Fohászkodjunk az Úrhoz, hogy adja meg a kegyelmet és felismerhessük az időt, amikor meglátogatott, meglátogat és meg fog látogatni minket. Fohászkodjunk, hogy kinyissuk az ajtót Jézus előtt és így szívünk kitáruljon a szeretetben és az Úr Jézus szeretetében szolgáljon – mondta végül csütörtök reggeli homíliájában Ferenc pápa.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió