Ismét jóváhagyta a szlovák parlament az egyházak regisztrációjának szigorítását

Ismét jóváhagyta a szlovák parlament az egyházak regisztrációjának szigorítását

A pozsonyi parlament az államfői vétót leszavazva ismét elfogadta január 31-én az egyházak regisztrációját megszigorító törvényt, amelynek célja egyes vélemények szerint az iszlám vallás bejegyeztetésének megakadályozása.

Az új szabályozás, amelyet 103 igen szavazattal, 30 nem voks ellenében hagyott jóvá a 150 fős pozsonyi törvényhozás, szigorúbb feltételekhez – az eddiginél magasabb taglétszámhoz – köti az egyházak és vallási felekezetek regisztrációját. Az eddig érvényes jogszabály szerint az új egyházak regisztrációjának feltétele legalább 20 ezer felnőtt korú hívő megléte volt, a most jóváhagyott változtatás ezt a küszöböt emelte 50 ezerre. A jogszabály március 1-jén lép hatályba.

A törvénymódosítási javaslatot a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nyújtotta be még tavaly ősszel. A változtatást azzal indokolták, hogy általa csökkenteni lehet annak esélyét, hogy az országban spekulatív célból – egyebek mellett az államilag regisztrált egyházaknak alanyi jogon járó költségvetési támogatás miatt – jegyeztessenek be újabb vallási felekezeteket. Ugyanakkor a törvény ellenzői az indítvány parlamenti vitája során többször is annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a módosítás tulajdonképpen az iszlám vallás hivatalos felekezetként való bejegyeztetésének megakadályozását szolgálja.

A törvénymódosítást az ellenzék túlnyomó többsége is támogatta, kivéve a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) mozgalmat, amelynek képviselői – bár az egyházakkal szemben rendszerint bíráló álláspontra helyezkednek –, most mégis a szigorítás leghangosabb ellenzői voltak. Állításuk szerint az egyházak regisztrációjának szigorítása diszkriminatív, korlátozza a vallásszabadságot. Ezt a véleményt osztotta Andrej Kiska államfő is, aki a novemberben jóváhagyott törvényt megvétózta. Arra hivatkozott, hogy a szigorítás túlzott mértékben beavatkozik az alkotmány által szavatolt alapjogokba és szabadságokba.

Ezt az elnöki vétót érvénytelenítette mostani döntésével a pozsonyi parlament, ahol a törvény újbóli vitája során a tervezet előterjesztői egyebek mellett arra is rámutattak, hogy az alkotmánybíróság is kimondta: nem korlátozza a hívők vallásgyakorlását, ha felekezetük nem bejegyzettként működik.

Szlovákiában jelenleg 18 államilag bejegyzett egyház van, ezek a közvetlen költségvetési támogatás mellett további, viszonylag széles körű kedvezményekre is jogosultak. Rajtuk kívül az állam még elismer további mintegy harminc különböző felekezetet, ám azok nem számítanak regisztrált egyházaknak, és így nem jogosultak állami támogatásra sem.

Szlovákia lakosságának több, mint 80 százaléka a regisztrált egyházak valamelyikének tagja, miközben a felekezeteken kívüliek aránya a lakosság egyhatodát teszi ki. A Szlovákiában már bejegyzett egyházak közül egyébként csak 6 olyan van, amelynek taglétszáma meghaladja az eddigi húszezres határt, a római katolikus egyház (a lakosság csaknem 70 százaléka), az augsburgi hitvallású evangélikusok (mintegy 7 százalék), a görögkatolikus egyház (4 százalék), a református egyház (2 százalék), az ortodox egyház (0,9 százalék) és Jehova tanúi (0,3 százalék). A Szlovákiában élő muszlimok számáról nincsenek hozzáférhető pontos adatok, csak jelentős eltéréseket mutató becslések, amelyek szerint az ehhez a vallási felekezethez tartozók száma négyezer és húszezer között lehet.

Forrás: MTI

Fotó: KirándulásTippek