Keresztényüldözés, vallásháború

Keresztényüldözés, vallásháború

Esztelen vallásháborút folytatnak a védtelenek ellen az Iszlám Állam (IS) istentelenjei. Az otthonából több ezer társával együtt elűzött Amel Shamon Nona moszuli káld érsek nemrég megrázó üzenettel fordult a nyugati világhoz.

Az Iszlám Állam nevű közel-keleti terrorszervezet brutális eszközökkel megsemmisítette az egyik legősibb keresztény közösséget Irakban. Maalulában, ahol a mai napig Jézus nyelvét, az arámit beszélték, tűzzel-vassal kényszerítették az iszlám felvételére a keresztényeket. Karakosban gyerekeket fejeztek le, és akinek a fejét nem póznára tűzték fel, azt élve temették el.

„A szenvedésünk az európai és nyugati kereszténység sorsának az előszele” – nyilatkozta még augusztusban az olasz Corriere della Serának Amel Shamon Nona moszuli káld érsek, akinek az Iszlám Állam terrorszervezet verte szét közösségét Irakban. „Próbáljanak megérteni engem. Az önök liberális és demokratikus elvei egy fabatkát sem érnek itt. Meg kell érteniük a közel-keleti realitást, mert egyre több muszlimot engednek be országaikba. Önök is veszélyben vannak. Erős és bátor lépésekre van szükség, még ha azok ellentmondanak az elveiknek, akkor is. Azt hiszik, hogy minden ember egyenlő. De ez nem igaz: az iszlám nem vallja ezt. Az önök értékei nem a muszlimok értékei. Ha ezt nem értik meg elég hamar, önök annak az ellenségnek lesznek az áldozatai, akit önök engedtek be az otthonukba” – fogalmazott érthetően kétségbeesett üzenetében a káld érsek.
A káld katolikus egyház (más néven: babiloni káld egyház) egy autonóm keleti katolikus egyház, mely elfogadja vezetőjéül a római pápát. Hívei elsősorban az asszírok (szírek) közül kerülnek ki. Az egyháznak nincs közvetlen kapcsolata az új-babilóniai kháld néppel; a káld nevet a 15. században vették fel, a hívek száma 700 ezer körül van, az egyházfő Louis Raphael Sako pátriárka Bagdadban székel.

Katolikus egyházi elöljárók arra figyelmeztetnek, hogy James Foley újságíró és mások barbár lefejezése nem kirívó esetek. A közel-keleti kereszténység szisztematikus lefejezése hónapok óta zajlik: legalább egymillió olyan keresztényről tudnak, akiket meggyilkoltak vagy elüldöztek vallásuk miatt az iszlamista radikálisok. „A barbár lefejezésekről, keresztre feszítésekről, a nemi erőszakról és a gyermekgyilkosságokról nem mindig számolnak be. Szíria és Észak-Irak, ahol sokáig jól megfért egymással a két monoteista vallás, az iszlám és a kereszténység, ma horrorisztikus tettek hazája lettek” – fogalmazott egy katolikus főpap.

Még a főbb muzulmán vezetők is kénytelenek voltak kijelenteni a szörnyű barbárságok láttán, hogy a valódi iszlámhoz – és természetesen Istenhez – magához nincs köze a muszlim fiatalok tömegeit megtévesztő, őket a szélsőséges barbarizmus útjára vezető „kalifátusnak”.

Az iszlamista fanatikusok több olyan fiatalt feszítettek keresztre, akik nem voltak hajlandók felvenni az iszlámot. Volt, hogy a kereszthalálra ítélt ifjak szüleivel végignézették a rémtettet, majd meggyilkolták őket is. Megtörtént, hogy várandós keresztény nőknek a méhéből vágták ki a magzatokat, majd a köldökzsinórnál fogva felkötötték őket.

A moszuli káld püspök, Daúd Nikodimosz szerint a vallás nevében népirtást követnek el az iszlamisták. Több ezer keresztényt és hadifoglyot mészároltak le, több száz embert, köztük gyerekeket és időseket pedig szomjhalálra ítéltek. Gyakran keresztre feszítik az áldozataikat, mert így akarják megszégyeníteni őket. Egy amerikai káld vallási vezető, Mark Arabo a CNN-nek adott interjújában arról beszélt, hogy keresztény holokauszt zajlik Irakban. Moszulban van például egy park, ahol a levágott gyerekfejeket póznára tűzik, mely elrettentő példa minden kereszténynek, aki nem hajlandó követni az iszlámot. Utóbbiak már nincsenek sokan, a legfrissebb beszámolók szerint a korábban több tízezres közösségből alig kétszázan maradtak, többségében betegek és mélyszegények, akik képtelenek voltak elmenekülni.

De gyerekek lefejezéséről számoltak be az észak-iraki Karakos elfoglalása után is. A legnagyobb iraki keresztény városból – és több más településről Moszul környékén – emberek tízezreit üldözték el az Iszlám Állam terroristái.

Aki tud, külföldre menekül, aki nem, csak a környező hegyekbe, ahol se élelem, se víz. Egész családok ezreinek ismeretlen a sorsa. A káld püspök szerint népirtás zajlik az iraki keresztényekkel szemben. „Keresztény családok ezreinek elüldözése, templomok mecsetekké alakítása, nem beszélve a nők elleni erőszakról és mészárlásról egyenértékű a népirtással” – fogalmazott az iraki egyházi vezető.
„Gránátvetőkkel, gépfegyverekkel támadtak ránk. Nem volt elég lőszerünk, ezért el kellett menekülnünk. Gyerekek, idős emberek haltak meg, a dzsihádisták pedig elhurcolták a lányokat és asszonyokat” – mondta az iszlamista terroristák támadásáról egy túlélő. Az Iszlám Állam Moszul elfoglalása után kivégezte a Badush börtönben fogvatartott férfiakat, és helyükre azok a nők kerültek, akiket portyázásaik során raboltak el. Többségük a Szindzsár-hegységben rekedt jazidi, akik próbáltak elmenekülni, de az iszlamista fanatikusok rajtuk ütöttek. Vannak azonban közöttük keresztények, sőt, muszlimok is. Előzetes becslések szerint több ezer nő is lehet a szervezet fogságában, akiket nemcsak börtönökben, hanem más épületekben, például iskolákban is őriznek. Amennyiben a nők hajlandóak áttérni, feleségnek adják el őket az Iszlám Állam harcosai számára, akik „nyomott áron”, 25 és 150 dollár között is hozzájuk juthatnak.

Szaddám Huszein idején mintegy 1,5 millió keresztény élt Irakban. 600 ezren Bagdadban, 60 ezren Moszulban, valamint Kirkukban és Bászrában is jelentős keresztény közösség létezett. A hagyomány szerint Jézus két tanítványa, Tamás és Tádeusz apostol alapította meg a térségben a keresztény egyházat. Az iraki keresztények száma egy évtized alatt a 1,5 millióról 200 ezer alá csökkent, az Iszlám Állam által elfoglalt területekről pedig teljesen eltűntek.

A terroristák kiirtották vagy elüldözték a jezidiek nagy részét is. A jezidi egy kurd nyelven beszélő népcsoport, amely valamivel kevesebb mint félmillió embert számlál. Többségük Irakban él, de Északkelet-Szíriában és a Kaukázusban is megtalálhatóak. Irakban két nagyobb tömböt alkotnak, az egyik a Tigristől keletre található, lényegében a kurd autonóm régió területén, a másik pedig a szír határ mentén, a Szindzsár-hegység környékén élt – ez a csoport esett az IS áldozatául. A jezidiek jellemzően földművelésből, állattartásból élnek, de a nagyobb városokban kereskedelemmel is foglalkoznak. Különlegességük, hogy egy sajátos egyistenhívő vallást követnek, amely vegyíti a zoroasztrizmus, a kereszténység és a zsidó vallás elemeit az iszlám misztikus, szúfi irányzatával. Mivel nem tartoznak a Koránban említett „Könyv Népei”-hez, hagyományosan hitetlennek tekintették őket, sőt azzal vádolták a jezidiket, hogy ördögimádók. Holott ez egy független, a 9. századra végleg kialakult vallás, nem egy szekta. Jeziditává nem lehet válni, nem lehet betérni, hanem születni kell.

Sok hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok – nem utolsósorban a nyugaton is működő káld egyház sürgetésére – szembeszálljon az iszlám dzsihádisták hadseregével, amely feltartóztathatatlanul nyomult előre Irakban és Szíriában. A harci sikerek arra ösztönözték a vezért, al-Bagdadit, hogy kalifátust kiáltson ki Irak második legnagyobb városának, Moszulnak az elfoglalása után és saját magát megtegye kalifának. Az egykori ISIS-ből (Irak és Levante Iszlám Állam) IS maradt, azaz Iszlám Állam. Az igen jól szervezett hadsereghez a világ sok tájáról csatlakoztak dzsihádisták. A szunnita szélsőségesek terrorhadserege hírhedtté vált szörnyű rémtetteiről, a lefejezett foglyokról, a keresztre feszítésekről. Az utóbbi hetekben láthatóan új irányt vettek: célpontjuk az Irakban élő kisebbségek lettek, valóságos népirtást végeznek. Obama elnök azonban kijelentett: szárazföldi beavatkozás nem lesz.

A légicsapások viszont nem elég hatásosak a terepismerettel rendelkező fanatikusokkal szemben, akik ráadásul az iraki hadseregtől zsákmányolt legmodernebb amerikai haditechnikával rendelkeznek. Soraikban rengeteg nem arab és nem muszlim, tehát európai vagy amerikai zsoldos harcol. És kétszer annyi tengerentúli nő, mint férfi. Sokan tízezer dollárt fizetnek azért, hogy Szíriába utazzanak, és harcolhassanak az ottani polgárháborúba belekeveredett IÁ oldalán. A terrorszervezet amúgy csak havi 100 dollár zsoldot tud fizetni, mégis hatásosan toboroz és lázít. Szárazföldön egyelőre csak a rosszul felszerelt kurd pesmergák vették fel velük a harcot.

Irakban amúgy már nem csupán keresztény–muszlim vagy jezidi–muzulmán konfliktus, hanem arab–kurd háború is dúl, ez már több mint vallási szembenállás, előszele lehet egy kiterjedt, az egész közel- és közép-keletre kiterjedő etnikai háborúnak.

forrás: itthon.ma/bonumtv.hu