Konferenciát rendeztek a felvidéki Bacsfa- Szentantalon a fatimai jelenések jubileumi évében

Konferenciát rendeztek a felvidéki Bacsfa- Szentantalon a fatimai jelenések jubileumi évében

November 17-én konferenciát rendeztek a csallóközi Bacsfa-Szentantalon, melynek fővédnöke Haľko József pozsonyi segédpüspök volt. A rendezvény témái a Szűzanya fatimai jelenéseihez kapcsolódtak – László Mónika tájékoztatott az eseményről.

Az előadások, melyeken közel százhatvanan vettek részt, a helyi kegytemplom melletti Wiener- Welten-kastélyban zajlottak. A konferenciát a helyi plébános, Sranko László nyitotta meg, majd a résztvevők közösen imádkozták el a reggeli dicséretet.

Az első előadó Kálmán Peregrin OFM, a budapest-pasaréti Páduai Szent Antal-templom plébánosa volt, aki a jelenések történelmi hátterét. Ismertette azokat a törekvéseket, amelyek a felvilágosodás korától a katolikus egyház ellen irányultak. Beszélt a protestáns egyházak és a katolikus egyház közötti különbségekről, a liberális egyházfelfogásról, az egyház ügyeibe való beavatkozásokról, a deizmus hatásairól, a hierarchiaellenes nézetekről, melyek célja, hogy az Egyházat alárendeljék az államhatalomnak. Az Egyház szembehelyezkedett ezekkel a törekvésekkel. Ezen igyekezetének kicsúcsosodása az I. vatikáni zsinat volt, amelyen elfogadták a pápai primátusról és tévedhetetlenségről szóló dogmát. Peregrin atya több párhuzamra is felhívta a figyelmet a korabeli társadalom és a II. világháború utáni diktatúrák egyházellenes intézkedései között. Míg az államhatalom a földi dolgokra igyekezett irányítani az emberek figyelmét, addig a fatimai jelenések „spirituális ablakot” nyitottak az égre – zárta előadását Kálmán Peregrin.

A konferencia második témája fatimai jelenések üzenete, a megtérés, az engesztelés és az áldozat volt, melyről Héray András, a budapest-kútvölgyi Szűz Mária engesztelő kápolna igazgatója, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irodaigazgatója tartott előadást. Először az angyali jelenésekről szólt, amelyekben semmi különlegeset nem kért az égi küldött a gyermekektől, „csak” Isten imádását, engesztelést és áldozatot. A Szűzanya kérései szintén a megtérés és az engesztelés voltak. Héray András rámutatott arra, hogy a megtérés nem egyszeri és szenzációs esemény, hanem a lélek csendjében szinte állandóan lejátszódó folyamat kell hogy legyen. Az engesztelés a bűn enyhítésének útja, az igazi engesztelő pedig maga Jézus Krisztus. Az előadás második része a fatimai fohászról szólt, melynek tartalmát Leo Scheffczyk bíboros gondolatai alapján tárta a résztvevők elé az előadó. Befejezésül emlékeztetett Mindszenty bíboros 1946-os karácsonyi körlevelére, melyben a hercegprímás szintén az engesztelést hirdette meg.

Délben a helyi Páduai Szent Antal-plébániatemplomban Haľko József pozsonyi segédpüspök mutatott be szentmisét a jelen lévő papokkal együtt. Szentbeszédében Mária üzenetének aktualitására világított rá. Máriát a „kommunikáció anyjának” nevezte. A kommunikáció az, amire a mai ember vágyik. Szeretne elérhető lenni a másik ember számára, és ő maga is el szeretné érni embertársait. Mária elérhetősége az ő hitében rejlett. A püspök hangsúlyozta, hogy a mi küldetésünk a mindennapi életben megélni hitünket, amihez a Szentlélek nyújt segítséget.

A szentmise után ebéddel, majd a harmadik előadással folytatódott a program. Sranko László plébános témája a fatimai jelenések és az Egyház tanítása volt. Bevezetésként képekkel szemléltetve foglalta össze a jelenéssel kapcsolatos tényeket. Az egyes jelenések ismertetésénél kiemelte az idevonatkozó egyházi tanítást, angyalokról, örök boldogságról, tisztítótűzről, kárhozatról, imáról, engesztelésről. Részletesen beszélt a három fatimai titokról, melyek közül az utolsót csak az ezredfordulón ismerhette meg a nyilvánosság. Az utolsó alkalommal a Szűzanya mint a Rózsafüzér Királynője mutatkozott be: a szent család, a Fájdalmas Anya és a Kármelhegyi Boldogasszony képében jelent meg, ami az örvendetes, fájdalmas és dicsőséges rózsafüzér titkaihoz kapcsolható.

Az utolsó előadó Kovács Zoltán, a PPKE teológiatanára volt. Előadása az újkori Mária-jelenésekről, ezek elbírálásáról és az Egyházban betöltött szerepükről szólt.

A konferencia után Haľko József segédpüspök vetített képes előadásában a pozsonyi Szent Márton-székesegyházat és a róla szóló kötetet mutatta be.

A program vesperással fejeződött be, majd Sranko László köszönetet mondott a püspöknek, az előadóknak, és agapéra hívta a résztvevőket.

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: Márkus László