Közzé tették Ferenc pápa „Misericordia et misera” apostoli levelét

Közzé tették Ferenc pápa „Misericordia et misera” apostoli levelét

Az irgalmasság megfogható: a pápa négy konkrét lépése

Hétfőn délelőtt mutatták be a Szentszék sajtótermében Ferenc pápa tizenöt oldalas apostoli levelét, melyet vasárnap, az irgalmasság jubileumát lezáró Krisztus király szentmisén látott el kézjegyével és osztott ki jelképesen különféle személyeknek és csoportoknak. A levél spirituális, buzdító tartalmán túl a pápa négy rendeletet is hozott: mostantól fogva minden felszentelt pap rendelkezik a joghatósággal, hogy az abortusz bűnével hozzá fordulókat feloldozza; az irgalmasság misszionáriusai tovább folytatják szolgálatukat; a X. Szent Piusz Testvériség közösségeit látogató hívek immár érvényesen fogadhatják a szentségi feloldozást, és végül a szegények világnapjának a megalapítása.

A levél címzettjei: akik olvassák a levelet

II. János Pál pápa a 2000-es nagy jubileumot lezáró apostoli levelében a püspökökhöz, a papokhoz és a hívekhez fordult, Ferenc pápa az irgalmasság rendkívüli jubileumának záró üzenetét egyszerűen azoknak szánta, „akik olvassák az irgalmasság és a béke apostoli levelét”.

A levél címe „Misericordia et misera” Jézus és a házasságtörő asszony találkozására utal   

A levél kezdősora önmagában véve lefordíthatatlan, hiszen a misera nőnemű jelző és a még ismeretlen „nyomorúságosat” jelöli, ám Ferenc pápa az első mondatával tisztáz mindent:  A Misericordia et misera Szent Ágoston két szava, melyeket Jézus és a házasságtörő asszony találkozására használ (Jn 8,1-11). Nem találhatott volna szebb és jobban összetartozó kifejezéseket, hogy megértesse Isten szeretete titkát, mely a bűnös elé megy: «Csak ketten maradtak: a nyomorúságos és az irgalom.» Mekkora a szánalom és isteni igazságosság ebben a történetben! – írja az apostoli levél.

Jézus visszahelyezi a szeretetet a mózesi törvény középpontjába   

Írástudók és farizeusok kelepcét állítanak Jézusnak egy kérdéssel, Mózesre utalva, vajon szabad-e megkövezni egy ilyen nőt. Jézus azonban a mózesi törvényre hivatkozik annak eredeti összefüggésében, minthogy annak közepe nem a törvény és a törvénykezés igazsága, hanem az Isten szeretete, mely tud olvasni minden ember szívében, hogy megértse a legelrejtettebb szándékokat is, és aminek mindenek felett kell állnia. Így Jézus belenézett annak az asszonynak a szemébe és olvasott a szívében. Ott találta meg annak a vágyát, hogy meghallgassák, hogy megbocsássanak neki és hogy megszabadítsák. És ha egyszer beöltözködött az irgalmasságba, még ha a bűn miatt meg is marad az emberi gyengeség állapota, felülkerekedik benne a szeretet, mely lehetővé teszi a számára, hogy távolabbra nézzen és hogy másképpen éljen.

A törvény előkészítő értéke

Nincs törvény, sem parancs – írja a pápa – ami megakadályozhatná Istennek, hogy újra megölelhesse a fiát, aki visszatér hozzá és elismerve mindazt, amit hibázott, döntést hozott, hogy mindent újra kezd. Megállni egyedül a törvénynél, ez egyenértékű azzal, mely kiüresíti a hitet és az isteni irgalmasságot. A törvénynek van egy előkészítő értéke, melynek a célja a szeretet. Mindazonáltal az a keresztény ember hivatása, hogy „az evangélium újdonságát élje, a Lélek törvényét, mely életet ad Jézusban” (Róm 8,2). Ez érvényes még a legbonyolultabb esetekben is, amikor kísértésünk van arra, hogy a szabályokból származó igazságosságnak szerezzünk érvényt, de ezzel szemben hinni kell abban az erőben, mely az isteni kegyelemből fakad.

Nem szabhatunk feltételt Isten irgalmasságának

„Közülünk senki sem szabhat feltételt Isten irgalmassága számára – szögezi le a Szentatya. Az mindig a mennyei Atya ingyenes aktusa marad: feltétel nélküli és ki nem érdemelt szeretet. Nem kockáztathatjuk meg, hogy ellenálljunk a szeretet teljes szabadságának, mellyel az Isten belép minden ember életébe. Az irgalmasság ennek a szeretetnek a konkrét cselekedete, mely miközben megbocsát, átalakítja és megváltoztatja az életet. Napjaik technika uralta világában úgy tűnik, hogy megnövekszik a sokféle szomorúság, magány és reménytelenség. Éppen ezért szükség van a remény, az igazi öröm tanúira – szögezi le a pápa.

Az irgalmasság kiáradt az egész világra   

Ferenc pápa apostoli levelében az eltelt jubileumi évet úgy értékelte, hogy abban bőségesen áradt az Isten kegyelme. Mint egy heves és gyógyító szél, az Úr irgalma és jósága kiáradt az egész világra. Most tovább kell járni ezen az úton, a Léleknek engedelmeskedve, aki mindig új ösvényeket mutat, hogy azokon járva mindenkinek elvigyük az üdvözítő evangéliumot. A pápa emlékeztet az isteni irgalmasságnak az Eucharisztiában és az Isten Szavában feltárt központi szerepére.

Legyenek a gyóntatók befogadóak, egyértelműek és nagylelkűek a megbocsátásban       

A pápa mindenekelőtt a kiengesztelődés szentségéről beszél, melynek újból meg kell találnia a központi helyét a keresztények életében. A kiengesztelődés pillanatában érezzük meg az Atya ölelését, mellyel elénk jön, hogy visszaállítsa bennünk annak a kegyelmét, hogy újból az ő gyermekei legyünk. A gyóntató papoktól azt kéri a pápa, hogy legyenek befogadóak, az atyai gyengédség tanúi, még a bűn súlya ellenére is, buzgók a segítő tanácsadásban és az elkövetett rossz megítélésében. Legyenek készségesek a hívek bűnbánati kísérésében, türelmesek és előre tekintőek.

Az irgalmasság misszionáriusai tovább folytatják szolgálatukat 

A jubileumi szentév tapasztalatai alapján a pápa elrendeli, hogy az irgalmasság misszionáriusai folytassák tovább a szolgálatukat mint az irgalmasság konkrét jelét, szerte az egész világon. Egyúttal az Új Evangelizáció Pápai Tanácsára bízza, hogy találjanak a számukra megfelelő formákat hivataluk gyakorlására.

Minden pap feloldozhat az abortusz bűne alól

Azért, hogy semmi ne akadályozza meg a kiengesztelődés kérésének a beteljesítését Isten irgalmának a szolgálatában, Ferenc pápa elrendeli, hogy „mostantól fogva minden felszentelt pap rendelkezik a joghatósággal, hogy az abortusz bűnével hozzá fordulókat feloldozza”. Ezzel valójában meghosszabbítja a jubileumi szentévre adott felhatalmazásokat. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az abortusz egy súlyos bűn, mert véget vet egy ártatlan életnek. Mégis aláhúzza, hogy nincs olyan bűn, melyet Isten irgalmassága ne tudna elérni és megsemmisíteni, ha bűnbánó szívet talál, mely kéri az Atyával való kiengesztelődést.

X. Szent Piusz Testvériség: érvényes gyóntatás

Ferenc pápa ezentúl meghosszabbítja a jubileum adta lehetőséget, hogy azok a hívek, akik adott oknál fogva a X. Szent Piusz Testvériség templomait látogatják, érvényesen és megengedetten részesülhetnek megvallott bűneik feloldozásában. Teszi ezt a pápa annak a reményében, hogy bízva papjaik jóindulatában, Isten segítségével helyreállítható lesz a katolikus egyház teljes egysége.

Az évközi időszak 33. vasárnapja a Szegények Világnapja

Végül Ferenc pápa a szentévet lezáró apostoli levelében a nehézségben lévő családok megsegítésére buzdít. Megalapítja a Szegények Világnapját és azt az évközi időszak 33. vasárnapjára helyezi, mely a Krisztus Király ünnepe előtt az utolsó vasárnap az adventi időszakot megelőzően.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió