Magyar és lengyel középkori női szentekről nyílik kiállítás Krakkóban

Magyar és lengyel középkori női szentekről nyílik kiállítás Krakkóban

Magyar és lengyel középkori női szentekről nyílik kiállítás Krakkóban a lengyelországi Magyar kulturális évad keretében július 18-án, hétfőn.

A szegénység gazdagsága – Lengyelország és Magyarország középkori női szentjei című tárlatot Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek, II. János Pál pápa egykori személyi titkára nyitja meg – közölte a Balassi Intézet az MTI-vel.

A kiállítás a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozóhoz is kapcsolódik, amelyet szintén Krakkóban rendeznek július 25. és 31. között. A találkozó témája „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek” – a tárlat a Ferenc pápa által meghirdetett témára épül.

Az október közepéig látogatható kiállítás helyszíne a Krakkó szívében, az érseki palota szomszédságában található ferences templom és kolostor kerengője.

Őze Sándor történész professzor, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) részéről a tárlat egyik kurátora, az MTI-nek elmondta, hogy a kiállítás nagyméretű tablókon „azokat a szenteket és boldogokat mutatja be, akik Közép-Európához kapcsolódtak, Lengyelország, Magyarország, illetve Csehország trónján ültek és általában rokoni szálak fűzték őket az Árpád-házhoz”.

Az angol és a lengyel nyelvű szöveges magyarázatokkal kísért térképekből, genealógiai táblákból és az egyes szenteket, valamint az ő életükből vett jeleneteket ábrázoló középkori illusztrációkból álló kiállítás kivitelezője Marek Suchowiak neves krakkói képzőművész.

A bemutatott szentek között Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Kinga, Anjou Szent Hedvig, Premysl-házi Szent Ágnes szerepel, mindegyikük egy-egy keresztény erényt – például az adakozást, a türelmet, a tisztaságot, az okosságot – testesíti meg.

Rajtuk keresztül a kiállítás „Közép-Európa korabeli kapcsolódását szemlélteti az európai közösséghez, kidomborítva a kolduló rendeknek, elsősorban a szegénység és az irgalmasság erényét gyakorló ferenceseknek tevékenységét” – ismertette a tárlat koncepcióját a professzor.

A kiállításhoz színes katalógus is készült, amely tanulmányokat tartalmaz a magyar és a lengyel királyság szerepéről az európai kereszténység alakulásában, a magyar-lengyel dinasztikus kapcsolatokról, a keresztény szegénység eszméjéről.

Szuromi Anzelm Szabolcs professzor, a PPKE rektora a katalógus bevezető tanulmányában arról ír, hogy térségünk a 13. és a 14. században a nyugati kereszténység keleti határát képezte, a magyar, a lengyel és a cseh királyi dinasztiák pedig ebben a kontextusban „rendkívüli és egyedüli” szerepet töltötték be.

A tárlatot a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Balassi Intézet támogatásával a krakkói Jagelló Egyetem, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a krakkói ferences rendház és a krakkói magyar főkonzulátus szervezte. A tárlat megrendezését Körmendy Adrienne főkonzul koordinálta, aki történészként a középkor szakértője, a kiállítás lengyel kurátora Stanislaw Sroka krakkói történész professzor.

Forrás: MTI

Fotó: Wga.hu