Nagyszombati Könnyező Szűzanya Novéna búcsúja

Nagyszombati Könnyező Szűzanya Novéna búcsúja

Idén a megszokottól eltérően, egy héttel később, azaz november 21-én szombaton került megrendezésre immáron 32. alkalommal a nagyszombati Könnyező Szűzanya búcsúja a Szent Miklós-exfőkatedrálisban. Oka az egy héttel későbbi időpontnak a püspökök római vizitációja volt. Egyébként mindig a november 13. és 21. közé eső szombati napokon tartják fél tizenkettőtől a már említett exfőszékesegyházban, mely 287 évig Magyarország főtemploma. Amikor ugyanis Esztergom városa, s egyben az István király által alapított esztergomi érsekség és hercegprímások székhelye 1543-ban török kézre került, az érsekséget és a káptalant Nagyszombatba költöztették. (A történelmi Nyitra vármegyéhez tartozott Nagyszombat, mint az esztergomi egyházmegye része.) Éppen ezért Nagyszombatot úgy is ismerjük, mint “Kis (magyar) Rómát”, avagy a “Felvidék Rómáját”. Nem hiába van a városnak a kápolnákkal, városrészek templomaival csaknem 15 temploma.

Idén a mise kezdete előtt a rózsafüzér-imádság zajlott le, majd az ünnepélyes bevonulásra a Nagyszombati Könnyező Szűzanya himnusza hét versszakának éneklése, melyet Simkó Ferenc papköltő írt. Majd a Lorettói litánia énekelt változatának imádkozása következett, amely csaknem délig elhúzódott. Ezután Orosch János, a Nagyszombati Főegyházmegye érseke üdvözölte a misét celebráló Őemin. dr.Ternyák Csabát, az Egri Főegyházmegye érsekét.

Ugyancsak köszöntötte Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet asszonyt, Berényi Józsefet, mint Nagyszombat megye alispánját, végül Soltész Miklóst, az anyaországi kormány egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárát, a körülbelül 30-fős papságot, kispapokat, a diószegi Nagyboldogasszony-templom kórusát és a galántai kántor urat, Ternóczky Istvánt és az összesereglett hívő-zarándokokat.

Említette bevezetőjében, hogy 1710-ben történt itt, Nagyszombatban egy csoda, éppen napra pontosan, amikor is pestisjárvány pusztított a városban, s az akkori lakosság, elsősorban magyarok és németek a papsággal kivonultak a városba, fohászkodtak a Szűzanyához, s képét búcsúi körmenet keretében végighordozták a városban, s kérésük meghallgatásra lelt, mert a járvány azon a napon csodával határos módon megszűnt. Hasonlóan mai korunkban, a 21.században is szembe kell néznünk népünket, nemzetünket, hitünket, sőt egész Európát fenyegető veszélyekkel, melyek ránk leselkednek – tette hozzá az érsek.
Ternyák érsek köszönetet mondott a meghívásért, s elmondta, örömmel jött imádkozni elsősorban a nagyszombati és az egri egyházmegyék magyar híveiért.

Az evangéliumot Szakál László dunaszerdahelyi esperesplébános tolmácsolásában hallgattuk meg.

Ternyák érsek csaknem félórás szentbeszédében hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy megtartsuk magyarságunkat és hitünket.

Hangsúlyozta továbbá, milyen fontos a családvállalás, ezért családalapításra és gyermekvállalásra buzdította a fiatalokat.

A misén közreműködött a diószegi vegyes kórus Takács Katalin vezetésével.

Az áldozás után Kiss Róbert nagyszombati vikárius-kanonok mondott még néhány szót, kiemelve, hogy immár csaknem három éve, 2013 hamvazószerdája óta összejárnak a Nagyszombatban tanuló magyar egyetemisták, helyi magyar, beköltözött, avagy tősgyökeres lakosok minden hónap második keddjén az akadémiai év hónapjaiban. Megköszönte, hogy fáradtságot nem ismerve minden hónapban besegítenek a szervezésbe és részt vesznek a miséken. De említhetnénk Berényi alispán urat is, aki november 10-én nagy örömünkre ellátogatott kis közösségünkbe. Az ünnepi áldás után a pápai, a magyar himnusz, majd a Boldogasszony, anyánk dallam csendült fel. Ezt követően lehetőségünk volt egyénileg látogatást tenni a közeli Keresztelő Szent János-székesegyházban, mely délután három óráig nyitva tartott. Látogatható volt továbbá a toronyfeljáró is, ahonnan meg lehetett csodálni a Szent Miklós-exfőszékesegyházból nyíló gyönyörű panorámát.

Forrás: felvidek.ma