Napi gondolatok adventre

Napi gondolatok adventre

November 29-vel kezdetét vette az adventi időszak. Idén az irgalmasság témáját központba helyező gondolatok segíthetnek jól felkészülni karácsonyra és átélni azt.
A téma választását a Ferenc pápa által meghirdetett Irgalmasság rendkívüli szentéve ihlette, amely 2015. december 8-tól 2016. november 20-ig tart.

A Szlovák Püspöki Konferencia kezdeményezéseként immár harmadik alkalommal kaphatnak az érdeklődők adventben és karácsony ünnepén naponta egy-egy gondolatot villámpostaládájukba szlovák nyelven. Az idézetek azonban – az elmúlt évekhez hasonlóan – magyar nyelven is olvashatóak lesznek a projekt hivatalos honlapján, a www.advent.kbs.sk címen.

Két évvel ezelőtt a szlovákiai püspökök gondolatait olvashatták az adventi és karácsonyi időben azok, akik követték a püspöki konferencia kezdeményezését. Múlt évben Szent II. János Páltól kölcsönzött idézetek segítettek jobban felkészülni Jézus Krisztus születésének ünnepére. Ezen kívül 2014-ben, nagyböjt idején Ferenc pápa gondolatai segíthették az érdeklődőket a lelki elmélyülésben a „Böjt Ferenc pápával” elnevezésű kezdeményezésbe bekapcsolódva.
2015 nagyböjtében, a még tartó Istennek szentelt életű személyek évében szerzetes szentektől olvashattak az érdeklődők egy-egy értékes gondolatot. Tizenötezer körüli a száma azoknak, akik villámpostaládájukban naponta újabb idézetet találtak a projekt keretén belül, de a média további szálain keresztül is sok emberhez jutottak el a lelki elmélyülést segíteni kívánó, alaposan összeválogatott gondolatok szlovák és magyar nyelven egyaránt.

Minden jó szándékú érdeklődő figyelmébe ajánljuk a november 29-én, advent első vasárnapján induló újabb idézet-sorozatot, amelyben találunk majd részleteket különféle enciklikákból, Szent Fausztina nővér Naplójából, Ferenc pápától, például egy iraki menekülttáborba intézett telefonos üzenetéből, illetve további forrásokból merítve.

A napi gondolatokat magyar nyelven a pozsonyi magyar katolikus közösség honlapján is megtalálják. Vagy az alábbi linken: https://zamyslenia.kbs.sk/sekcia/home/myslienky-v-madarskom-jazyku

A november 29-i kezdő gondolat a következő: Őrizzük meg arra irányuló tekintetünket, aki mindig keresni és várni fog minket, mindig meg fog bocsátani nekünk; ő, az oly irgalmas, semmilyen nyomorunktól nem riad vissza (Ferenc pápa déli beszéde az Isteni Irgalmasság ünnepén)

Szlovákia püspökeinek november 29-i pásztorlevele az Irgalmasság rendkívüli szentévéhez

“Drága testvérek, ma megkezdjük az adventi időszakot, amely során lélekben az Úr érkezésére készülődünk. Előkészületünknek az idei évben különleges kiterjedése van, hiszen december 8-án kezdetét veszi az Irgalmasság szentéve.

Ötven évvel ezelőtt fejeződött be a II. Vatikáni Zsinat. Annak megnyitásakor Szent XXIII. János pápa az Egyház életének új szakaszát jelölte meg: „Ma Krisztus jegyese előtérbe helyezi az irgalmasság gyógyszerének használatát…” Ugyanebben az értelemben fejezte ki magát a zsinat végén Boldog VI. Pál pápa is: „A régi történet az irgalmas szamaritánusról példaként és szabályként szolgált… A lélekölő kórmeghatározások helyett lelkesítő gyógyszerek; a szomorú előrejelzések helyett a bizalom üzenetei…”

A jelenlegi Szentatya, Ferenc pápa meghirdette az Irgalmasság rendkívüli szentévét, amely Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának főünnepén kezdődik. Majd pedig, a rákövetkező vasárnapon megnyitásra kerül a lateráni Szent János-bazilika, valamint a többi pápai bazilika szentkapuja. Ugyanezen a vasárnapon minden helyi egyházban megnyílik az irgalmasság hasonló kapuja az egész szentévre, amely 2016. november 20-án, Krisztus Király főünnepén ér véget.

A teológusok tanítják, hogy az irgalmasság Isten tulajdonságainak és tökéletességeinek az összefoglalása, az Istenen kívül, az emberek iránt. Bizonyítja ezt a Biblia, a Szenthagyomány, s Isten népének egész hitélete. Egész biztosan nehéz lenne az összes ilyen megnyilvánulást összeszámolni, mivel javarészt élő áhítattal az emberek lelkébe és lelkiismeretébe íródtak. Úgy, mint ahogyan a végtelen Isten tökéletessége, úgy az ő irgalmassága is önmagában végtelen. Ezért vég nélküli és kimeríthetetlen az Atya készséges akarata visszafogadni a tékozló fiúkat is, akik visszatérnek házába. Ugyanígy végtelen a megbocsátás öröme és hatalma is, melyek szüntelenül a Fiú áldozatának csodálatraméltó árából fakadnak. Semmilyen emberi bűn nem tudja felülmúlni és korlátozni sem ezt a hatalmat. Az emberben egyedül a jóakarat hiánya, a kelletlenség megtérni és bűnbánatot tartani, az ellenállás a kegyelemnek és igazságnak, legfőképp a kereszt tanúságának és Krisztus feltámadásának visszautasításával, képes gátat állítani neki. Az Egyház ezért vallja és hirdeti a megtérést (vö. Dives in misericordia, enciklika Isten irgalmasságáról, 79. pont).

A szentév ünneplése során köszönetet fogunk mondani Istennek Szent II. János Pál pápának – „az isteni irgalmasság pápájának” ajándékáért, aki megismertette velünk az üzenet tartalmát, amit Jézus adott a világnak Szent Fausztina által. Az ő Naplójából közöljük Jézus néhány fontos üzenetét a világhoz: „Mielőtt igazságos Bíróként megjelennék, először eljövök mint az irgalmasság Királya” (Napló, 83), ezért „egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha a bűnei skarlátpirosak lennének is…, [mert] az emberiség nem talál békét, míg irgalmam forrásához nem folyamodik” (Napló, 699). „Szüntelenül imádkozd ezt a rózsafüzért… Bárki, aki imádkozni fogja, halála óráján tapasztalni fogja nagy irgalmamat. A papok úgy fogják a bűnösöknek nyújtani, mint az utolsó mentőövet… Felfoghatatlan kegyelmekben részesítem azokat a lelkeket, akik bizalommal vannak irgalmasságom iránt” (Napló, 687). Ezek az idézetek bizonyítják, hogy Szent Fausztina Naplójában a bizalom szavai találhatóak, valamint nagyon komoly intés a kárhozat elől. Minden ember szabadon dönt, mit választ, mit követ, az egész örökkévalóságra szóló következményeivel együtt.

Az isteni irgalmasság üzenete, amit szóval, cselekedettel és imával kell hirdetni, nagyon gyorsan elterjedt az egész világon, és emberek millióit érintette meg. Mint Isten nagy irgalmasságának kifejeződését tekintjük a Hétfájdalmú Szűzanya-szlovák kápolnát is az irgalmasság titkának központjában, a lengyelországi lagiewniki szentélyben. Nyitott szívvel fogadtuk a Szentatya szándékát: egész évben meditálni és átélni az irgalmasság titkát. Egyesülünk az ajánlatokkal, amelyeket felkínált számunkra.

A Szentatya szentévet meghirdető bullája szerint az „irgalmasság: az út, amely egyesíti Istent és az embert, mert kitárja a szívét arra a reményre, hogy bűneink korlátai ellenére mindenkor szeretnek bennünket” (2). Az irgalmasság szó az Ó- és Újszövetségben a leggyakoribbak közé tartozik. A szentmise és a szentségek liturgiájában az irgalmasság fogalma gyakran előfordul, például a Tridenti misekönyvben 412-szer található meg. A bizánci liturgiában is sok tropár van, amelyek kifejezik a hálát, hogy a feltámadt Úr „nagy irgalmasságot tanúsított a világ iránt”. Az egyházi és pápai dokumentumok útmutatást kínálnak az Egyháznak e titok megvallásának időszerűségéről, szükségességéről és kötelezőségéről.

A rendkívüli szentév valóban a „kegyelem ideje”; időszerű felhívás a szegénység és szükség drámája iránt gyakran elérzéktelenített lelkiismeret felélesztésére. Isten irgalmasságának elfogadása elválaszthatatlanul összefonódik az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlásával. A jelenlegi menekült-ügy életveszélyben forgó emberek tömegét tárja elénk, valóban éheseket, szomjasakat, üldözötteket, anyagilag és lelkileg rászorulókat és szegényeket, sokan közülük ezen felül lenézettek is. E siralmas jelenséggel szemben több ellentétes állásfoglalás létezik. Számunkra a kiindulópont Jézus Krisztus állásfoglalása legyen: Krisztus felszólít irgalmasnak lenni és példáját kínálja. Jézus irgalmasságot gyakorol és követel.

Ebben a szentévben az Egyház kitárja szívét azok iránt is, akik a világ legkülönfélébb perifériáin élnek, akik jelentősen sérültek, akiknek nincs hangjuk, vagy akik hangja meggyengült vagy elnémult a gazdag nemzetek érdektelensége miatt. Az Egyház hivatottnak érzi magát gyógyítani ezeket a sérüléseket a vigasz olajával és bekötözni az irgalmasság balzsamával. Szeretné, ha a megbocsátás kínálata mindenkihez eljutna, nem kirekesztve a bűnöző csoportokat, illetve a korrupció elkövetőit és részestársait sem. Ezek a csoportok is meghívottak a megtérésre, felhagyni eddigi életstílusukkal és alárendelni magukat az igazságosságnak.

A Szentatya, Ferenc pápa szeretné, hogy minden hívő megízlelje az Isten, az Atya közelségét. Ezért hirdette meg a bűnök megbocsátásának széles lehetőségeit – amelyektől a feloldozás a püspöknek vagy egyenesen a pápának van fenntartva –, illetve búcsúk elnyerését. Hozzáigazította a feltételeket a betegekhez, a tehetetlenekhez és elhagyottakhoz, sőt a foglyokhoz is, mert Isten irgalmassága minden ember szívét képes átváltoztatni. Az irgalmasság titkát szeretné a Szentatya átelmélkedni az egész világról érkező fiatalokkal is, 2016. július végén Krakkóban, az Ifjúsági Világtalálkozó alkalmával. A találkozó központi témája az alábbi szavakon alapul: „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek.” Az isteni irgalmasság képes átlépni az Egyház határait, és összekapcsol minket az egyistenhitű vallásokkal, akik az irgalmasságot szintén Isten alapvető tulajdonságának tartják. Ezért az év irgalmasságban történő átélése nyitottabbá tehet minket a vallásközi párbeszédre.

Mindenkinek a szíve hangja szerint kell kezdeményezőnek lennie. Váljék minden közösség, minden plébánia, iskola, mozgalom, csoportosulás, ahol keresztények vannak az isteni irgalmasság oázisává és az emberi elfogadás helyévé. Szorgalmazzuk az isteni irgalmasság rózsafüzérének napi imádkozását a családokban és a plébániai közösségekben 15 órakor. Az ima este is végezhető, s ez több család közösségében. Jusson el minden családba az isteni irgalmasság képe a vándorlás keretében a plébániai közösségben vagy néhány család körében, hogy az e házban már állandóan ott maradjon. Közösen vagy egyénileg el lehet zarándokolni az isteni irgalmasság templomaiba vagy azokba a templomokba, amelyek a szentév búcsúinak elnyerésére lesznek kijelölve az egyházmegyékben. Havonta szenteljünk egy napot az isteni irgalmasság tisztelete keretén belül kizárólagosan ennek a témának és imának. Szorgalmazzuk az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlását, hogy közelünkben senki ne érezhesse magát el nem fogadottnak, magányosnak és szeretet nélkül. Ezekre a tevékenységekre hívjunk meg mindenkit, a legkisebbektől a legidősebbekig. Minden férfi és nő tanúsítsa az irgalmasság cselekedeteit minden gyermek és felnövekvő felé, egészséges és beteg felé, s bizalommal és szüntelenül ismételje: „Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mely kezdet óta vezet!” (Zsolt 25, 6). Így készülünk fel a legjobban az Úr második eljövetelére, mikor mint Bíró jön el ítélni minden nemzetet (vö. Mt 25, 31 és a köv.).

Köszönjük mindenkinek az irgalmasság kifejezését, főként a családokban, ahol beteg és idős emberek érzik gyermekeik és ismerőseik közelségét és érdeklődését. Köszönjük az irgalmasság kiemelkedő állásfoglalását az élet iránt, amelyet szeptemberben a Menetelés az életért alkalmával Pozsonyban kifejeztetek, mert mindenki élete határtalanul értékes. Ezek a megnyilvánulások reményt keltenek, hogy az irgalmasság évének kegyelmi ideje lelki hasznot hoz a hívek és az egész társadalom életében.

Az adventi és szentévi lelki zarándoklathoz szívből adjuk áldásunkat: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.” – írták szlovákia püspökei.

Forrás: Molnár Tamás, pozsonyikatolikusok.sk/Felvidék.ma