Négyszáz éve nevezték ki esztergomi érsekké Pázmány Pétert

Négyszáz éve nevezték ki esztergomi érsekké Pázmány Pétert

1616. szeptember 28-án nevezték ki esztergomi érsekké Pázmány Pétert. A kerek évforduló alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek elődjét méltatva az MTI-nek elmondta, Pázmány munkásságában szerves egységet alkot az író, a prédikátor, a nyelvújító, az egyetemalapító és a főpásztor.

Erdő Péter kiemelte: Pázmány Péter nemcsak íróként volt jelentős, hanem mint a magyar nyelvű irodalom és könyvkiadás inspirálója és támogatója is. Mindazt tehát, amit szerzőként megalapozott, egyházi vezetőként, a kulturális és tudományos élet szervezőjeként sikerült szélesebb körben is megvalósítania.

Pázmány rengeteget tett az oktatásért is: 1623-ban Bécsben papnevelő intézetet alapított (Pázmáneum), majd 1635-ben Nagyszombatban létrehozta az első olyan magyar egyetemet, amely évszázadokon keresztül folyamatosan működött és Magyarország egyetlen egyeteme volt – folytatta a bíboros.

Majd Pázmány Péter jelentős nyelvújító munkájára kitérve elmondta, az egykori bíboros fő műve, az Isteni igazságra vezérlő kalauz három kiadása között alig telt el néhány évtized, a szövegek mégis igen jelentősen eltérnek egymástól. E gyors nyelvi fejlődés magyarázza, hogy míg az első kiadás (1613) szövege még a Halotti beszéd nyelvezetéhez áll közelebb, a harmadik – Pázmány által alaposan átdolgozott, korrigált – szövegváltozat (1637) már a mai olvasó számára is szinte akadálytalanul olvasható.

Emellett a jezsuita Pázmány érseksége idején is mindvégig szoros kapcsolatban maradt a magyarországi jezsuita műhellyel, az első teljes magyar nyelvű katolikus biblia fordítójával, Káldi Györggyel és társaival. „Támogatta munkájukat, és ezzel az ő tevékenységüket is beleillesztette abba a megújulási programba, amit maga elé tűzött” – fogalmazott Erdő Péter.

Ezt követően a bíboros felidézte, Pázmány Pétert már érseki kinevezése előtt megbecsült teológusként és egyházi diplomataként tartották számon, élvezte az uralkodó, II. Mátyás bizalmát, 1607-től pedig elődje, Forgách Ferenc esztergomi érsek gyóntatója és lelki vezetője volt. Minden adott volt tehát ahhoz, hogy ő kövesse az 1615 októberében váratlanul elhunyt Forgách Ferencet a prímási székben. Ennek ellenére kinevezését több dolog is késleltette. Ezek közül az egyik, hogy a jezsuita rend szabályai tiltották a tagoknak főpapi vagy más méltóság viselését. Ezért a püspöki kinevezés elfogadásához egy jezsuitának vagy külön pápai felmentésre volt szüksége e tilalom alól, vagy – ugyancsak pápai engedéllyel – át kellett lépnie egy másik rendbe, esetleg világi pappá kellett válnia.

Pázmány Péter a Magyarországon kevéssé ismert szomaszkus rendbe kívánt átlépni, és ehhez engedélyt is kapott V. Pál pápától. A legújabb kutatások szerint azonban érseki kinevezése már azelőtt megérkezett, hogy a szomaszkus rend teljes jogú tagjává vált volna, így esztergomi érsekként és bíborosként is jezsuita maradt – tette hozzá Erdő Péter.

Forrás: MTI

Fotó: világháló