Négyszázötven éves a csíksomlyói pünkösdi búcsú

Négyszázötven éves a csíksomlyói pünkösdi búcsú

Az idei csíksomlyói búcsúi szentmisét június 3-án, helyi idő szerint 12.30-tól (közép-európai idő szerint 11.30-tól) tartják a Hármashalom-oltárnál, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben. Az ünnepi szónok Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke lesz.

Urbán Erik ferences szerzetes, csíksomlyói templomigazgató így foglalta össze a búcsú hagyományát:

A boldogságos Szűz Mária tisztelete Csíksomlyón egyidős a ferences rend jelenlétével. A szerzetesek az 1440-es években telepedtek le itt. Az első, gótikus templom titulusa: Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária látogatása Erzsébetnél. Már az első évtizedekben kialakult itt Szűz Mária tisztelete. A templombúcsú napján a környék népe összegyűlt Csíksomlyón, de rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária-ünnepeken is jöttek hívek a szomszéd helységekből a Szűzanyát köszönteni. 1444-ben IV. Jenő pápa arra biztatta a híveket, hogy segítsék a templom építését, mondván: „igen sok nép jár Somlyóra Szűz Máriát tisztelni”. Ez a Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán.

Ezért gyűltek össze 1567 pünkösdszombatján is a székelyek Csíksomlyón: segítséget kérni hitben való megmaradásukhoz és hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy nem valaki vagy valami ellen emelnek szót, hanem Istenbe vetett hitüket erősítik – ennek emlékére azóta minden pünkösd szombatján elzarándokolnak a Szűzanya tiszteletére Csíksomlyóra. Így indult a pünkösdi zarándoklat hagyománya, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép, de nem csak ők, hiszen messzi helyekről is érkeznek zarándokok a kegyhelyre. A fogadalmi búcsú négyszázötvenedik évfordulóját ünnepeljük idén, megismételve a régi kérést: „Tarts meg minket őseink szent hitében!”.

A századok folyamán sok megpróbáltatásban volt részük a székelyeknek, változtak az idők és a szokások, csak ez nem változott: a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tisztelete. Mára Csíksomlyó jelkép lett: elsősorban a székely nép katolikus hitvallásának szimbóluma. A pünkösdszombati búcsú pedig az újratöltekezés alkalma, nemcsak nekik, hanem a világon szétszóródott magyaroknak és minden jóakaratú embernek.

A csíksomlyói Szűzanya mindig megsegítette azokat, akik hozzá folyamodtak, és minden időben hazavárja gyermekeit. Kimondhatatlan sok csoda és imameghallgatás történt, és történik napjainkban is az ő közbenjárására. Az idei csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklat segítse hozzá a híveket, hogy megújítsák és megéljék, amit őseink megfogadtak, illetve amit a Salvator-kápolna előtti kőkeresztre felvéstek: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!”.

* * *

A 2017-es csíksomlyói búcsú programja

Minden időpontot helyi idő szerint közlünk.

Június 2-án, pénteken az este 7 órakor  kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik.

Június 3-án, szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban.

A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő menet délelőtt fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Hármashalom-oltárhoz.

A délután fél 1-kor kezdődő ünnepi szentmisét – amelyet a Duna Televízió, az erdélyi Mária Rádió és a kegyhely honlapján a csíksomlyói ferences kolostor élőben közvetít – Miguel Maury Buendía, a Vatikán bukaresti nagykövete, Románia apostoli nunciusa mutatja be, szentbeszédet mond Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: világháló