Nem lehetünk keresztények a Szentlélek kegyelme nélkül – Ferenc pápa homíliája

Nem lehetünk keresztények a Szentlélek kegyelme nélkül – Ferenc pápa homíliája

Október 23-án, csütörtökön reggel a Szent Márta házban bemutatott szentmisén Ferenc pápa homíliájának középpontjában Szent Pál Efezusiakhoz írt levelének tanítása állt. A levélben az Apostol leírja, hogy megtapasztalta Krisztust és ezért mindent maga mögött hagyott, mert beleszeretett Krisztusba. Pál imádja Krisztust, meghajtja térdét az Atya előtt, aki „mindent megtehet bőségesen azon túl is, amit mi kérünk, vagy megértünk” (Ef 3,14-21). Szent Pál határtalanul imádja ezt az Istent, aki olyan, mint egy parttalan tenger, egy óriási tenger. Pál azt kéri az Atyától mindnyájunk számára, hogy megerősödjünk, benső emberré váljunk Lelke által.

Azt kéri az Atyától, hogy a Szentlélek jöjjön és erősítsen meg bennünket, adjon erőt. Nem haladhatunk előre a Szentlélek ereje nélkül. Saját erőnk gyönge. Nem lehetünk keresztények a Szentlélek kegyelme nélkül. Éppen a Szentlélek az, aki megváltoztatja szívünket, aki révén előbbre jutunk az erényekben, hogy beteljesítsük a parancsolatokat – mondta homíliájában Ferenc pápa, majd így folytatta:

Azután Pál kér egy másik kegyelmet is az Atyától: Krisztus jelenlétét, hogy növeljen bennünket a szeretetben. Krisztus szeretetét, amely minden ismeretet felülmúl, nem érthetjük meg másként, csak ennek a végtelen hatalmasságnak az imádata által.

Ez Pál misztikus tapasztalata. Megtanítja a dicsőítő imát és az adoráció imáját. Kicsinységeinkkel, számos önző érdekünkkel szemben Pál robbanásszerű dicsőítő imában tör ki, adorációban kéri az Atyát, hogy küldje el számunkra a Szentlelket, hogy erőt adjon nekünk életünkhöz; értesse meg velünk Krisztus szeretetét, és Krisztus szilárdítson meg bennünket a szeretetben. És ezt mondja az Atyának: Köszönöm, hogy Te képes vagy megtenni azt is, amit mi még csak remélni sem merünk”. Ez egy nagyon szép ima – tette hozzá a Szentatya.

Végül Ferenc pápa ezekkel a szavakkal zárta csütörtök reggeli homíliáját:

Ezzel a benső élettel meg lehet érteni, hogy Pál mindent maga mögött hagyott és mindent szemétnek, értéktelennek tart, hiszen elnyerte Krisztust és Krisztusban él. Jót tesz, ha így gondolkozunk, jót tesz, ha imádjuk Istent mi is. Jót tesz, ha Istent dicsőítjük, ha belépünk ebbe a határtalan, óriási nagylelkűség és szeretet világába. Jót tesz, mert így előbbre juthatunk a nagy parancsolatban – az egyetlen parancsolatban, amely az összes többi alapját alkotja: ez pedig a szeretet; szeressük Istent és szeressük testvéreinket.

Kép: Internet

Forrás: Vatikáni Rádió