November 22. – Szent Cecília szűz és vértanú

November 22. – Szent Cecília szűz és vértanú

 

 

25350AE Cecília Krisztus szeretetéért áldozta életét. A római zarándokok a középkortól kezdve találkozhattak a nagy tiszteletnek örvendő szent szobrával a trasteverei templomban. Az egyházi zene védőszentjének ünnepét már 545-ben november 22-én ülték Rómában.

 Cecília előkelő nemesi családjából származott. Jézussal jegyezve el magát, szüzességet fogadott. Ám szülei érdekből egy pogány fiatalemberrel jegyezték el. Cecília csak a nászéjszakán tudta az ifjúnak elmondani titkos fogadalmát; Valerianus jólelkű volt, s kíváncsi a titokzatos Jegyesre; sőt a keresztséget is vállalta: megkereste a keresztényüldözés miatt rejtőzködő Orbán pápát, aki megkeresztelte. Hazatérve meglátta felesége őrző angyalát, aki liliomból és vérvörös rózsából (a szüzesség és a vértanúság jeleiből) font koszorút helyezett mindkettőjük fejére. Cecília Valerianus testvérét, Tiburtiust is megnyerte a hitnek. A fivérek eltemették azokat a keresztényeket, akiket Turcius Amalchius prefektus idejében öltek meg. A történtekről értesülve Róma prefektusa egy tisztjével elfogatta őket. A két fiatalember hite látttán azonban a tiszt, Maximus magára vállalta a felelősséget, késleltette a kivégzést, és házába vitte őket. Megtért, és családjával együtt megkeresztelkedett. Maximus, Valérián és Tibor együtt haltak vértanúhalált – Cecilia a Praetextatus katakombában temettette el őket.

 A prefektus Cecíliát is elfogatta. A szűz a per folyamán oly bátorságot tanúsított, és olyan meggyőződéssel védte a hitét, hogy őt hallván sokan megtértek. A sok csodát megelégelő prefektus ki akarta végeztetni Cecíliát. Sok gyötrelemnek vetették alá: először egy fürdő forró gőzével végeztette volna ki, de a tűz kialudt; végül kard általi halálra ítélték, ám a hóhér három csapással sem tudta lefejezni. Cecília a hagyomány szerint még három napig élt, és I. Orbán pápa megerősítette a szentségekkel halála előtt. 230. november 22-én halt meg.

 A IV. században templomot építettek a tiszteletére, ahol egykor Valerianus és Cecília trasteverei háza állt. I. Pascal pápa 321-ben vitette át a holttestet a templomba. 1559-ben felnyitották sírját, és testét teljesen épen találták. Ekkor készítette el szobrát Stefano Maderna. Az élethű alkotás ma is a szent templomában látható, üveg szarkofágban. A legenda szerint Pascalis pápa ebben a helyzetben találta meg Cecíliát, miután a szűz látomásban maga mutatta meg a pápának, hol van a sírja. Holttestét arannyal átszőtt szövetbe göngyölték, s a vérrel átitatott kendőket a lábához helyezték. Anélkül, hogy a helyzetét megváltoztatták volna, egy márványlapra fektették, és úgy helyezték el a szarkofágban, amelyben átvitték a trasteverei bazilikába.

 Cecília a középkor végén került a tizennégy segítő szent közé. Egy ártatlan fordítási hiba következtében – mely szerint az esküvőjén ő maga játszott az orgonán –, lett a szent zene védőszentje.

kép: santiebeati.it

forrás: Magyar Kurír