November 25. – Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú

November 25. – Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú

 

 

79050AMAlexandriai Szent Katalin szűz és vértanú, a korai középkor egyik legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje, a Virgines Capitales, továbbá a Tizennégy Segítőszent egyike. A görög eredetű szó jelentése: „tiszta, szeplőtelen”.

 Katalin alakját, életét teljesen átszövi a legenda, életéről semmi biztosat nem tudunk. A róla szóló írások – melyeket a tudomány nem tart hitelesnek – azt állítják, hogy apja az egyiptomi Alexandriában élt pogány király, Costus, akinek nem volt gyermeke. Ezért szüntelen áldozott a bálványisteneknek, de hiába. Alforabius görög bölcs azt tanácsolta neki, hogy az egy Istennek képét öntesse ki aranyból és áldozzon előtte. A készülő szoborból csodálatosképpen feszület lett. Bevitték a pogány templomba, ahol a bálványok mind lehullottak. Costus bemutatván a kereszt előtt az áldozatot, a királyné megfogant, majd leányt szült, aki a Katalin nevet kapta. A lány már tizenhárom éves korában kitűnt csodálatos okosságával és műveltségével kortársai közül, amelynek híre messze földre elterjedt. Miután fölserdült és megkeresztelkedett, másnap megjelent neki látomásban a Szűzanya ölében a kicsi Jézussal, aki eljegyezte Katalint magának.

 Maxentius császár 307-ben Alexandriába látogatott és halálos ítélettel fenyegette meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, de kényszeríteni akarta, hogy mutassa be az áldozatot a bálvány isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcsét, hogy ők cáfolják meg Katalin érveit, de nem sikerült egyiknek sem sarokba szorítania az okos szüzet. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit.

 A császár később felkínálta Katalinnak a császárnői trónt azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Katalin egyértelműen visszautasította ajánlatát. Ezután Maxentius erőszakhoz folyamodott: letépette Katalinról ékes ruháját és ólmos ostorokkal megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta föl: amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, a kíséretében lévő testőrtisztre Katalin olyan hatással volt, hogy az kétszáz katonájával együtt keresztény lett. Ekkor a császár halállal fenyegette meg Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Katalin azonban nem rémült meg. Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg és a széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. Erre a császár feldühödött kiadta a parancsot, hogy Katalint fejezzék le. Amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, felemelték a testét és elvitték, hogy a Sínai-hegyen temessék el. Később 547-ben Justitianus császár elrendelte, hogy a hegy csúcsán építsenek monostort szerzeteseknek. Katalin testét a VIII. vagy a IX. században vitték fel ide.

kép: santiebeati.it

forrás: szentkeresztplebania.hu