Október 1. – A Gyermek Jézusról nevezett (Lisieux-i) Szent Teréz szűz és egyháztanító

Október 1. – A Gyermek Jézusról nevezett (Lisieux-i) Szent Teréz szűz és egyháztanító

 

 

24700BK Magyar nyelvterületen hívják még Kis Szent Teréznek is, megkülönböztetve őt ugyanazon szerzetesrend XVI. századi nagy alakjától, Avilai vagy Nagy Szent Teréztől. Marie-Francoise-Thérese Martin néven 1873-ban született Alenconban. Anyja halála után a család a normandiai Lisieux-be költözött.

 Teréz korán vonzódni kezdett a szerzetesi életformához, a helyi bencés apátság iskolájában kedvenc olvasmányai a lovagokról és Jeanne d’Arcról szóló történetek voltak. Tízévesen súlyosan megbetegedett, majd váratlanul meggyógyult, amit annak tulajdonított, hogy megjelent neki a Szűzanya. 1886 karácsonyán élte át „megtérését”, ettől kezdve csak a felebaráti szeretet, valamint a másokért való imádkozás és segítségnyújtás vezérelte.

 „Nekem az a mennyország, hogy jót tehetek a földön” – mondta, s arra kérte apját, hogy nővéreihez hasonlóan neki is engedélyezze a belépést a rendbe. Az egyházi elöljárók azonban fiatalsága miatt ezt ellenezték, és kérésüket XIII. Leó pápa is elutasította.

 Az engedélyt végül 1887. december végén kapta meg, ekkor 14 éves volt. A következő év tavaszán léphette át a lisieux-i Kármel kolostor kapuját. Amikor 1889-ben magára öltötte a szerzetesi ruhát, a szokásokhoz híven megkapta „a Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett Teréz nővér” rendi nevet is. A kolostorban gyenge egészségi állapota ellenére is szigorú, önmegtartóztató életet élt. 1893-ban lett a novíciák mesternőjének helyettese, ekkor kezdett verseket írni, majd elkészült a Jeanne d’Arc küldetése című drámája is. A zárda főnöknőjének utasítására kezdte el papírra vetni gyermekkori és lelki élményeit, gondolatait.

 Hosszú szenvedés után 24 éves korában halt meg tuberkulózisban. Egy évvel halála után jelent meg önéletrajza Egy lélek története címmel. Hamarosan több nyelvre is lefordították, magyarul 1916-ban jelent meg.

 X. Pius pápa a modern idők legnagyobb szentjének tartotta Terézt, és ő kezdeményezte szentté avatását is. Az eljárást követően 1923-ban boldoggá, majd 1925-ben szentté avatták a Szent Péter-székesegyházban. Ezt követően Xavéri Szent Ferenc mellett a missziók főpatrónájává nyilvánították, majd XII. Pius pápa 1944-ben Franciaország második védőszentjévé tette, és 1997-ben II. János Pál pápa harmadik nőként (Avilai Szent Teréz és Sienai Szent Katalin mellett) egyháztanítóvá nyilvánította.

 Ünnepét 1927-ben október 3-ra vették fel a naptárba, majd 1969-ben október 1-re helyezték át. Mondásainak gyűjteménye 1926-ban Az utolsó szavak címmel jelent meg.

kép: santiebeati.it

forrás: mtva.hu