Őrizzük meg mindennap a reményt, mondjunk nemet a látványkeltő vallásosságra

Őrizzük meg mindennap a reményt, mondjunk nemet a látványkeltő vallásosságra

Le kell győzni a látványkeltő vallásosság kísértését, amely mindig új kinyilatkoztatásokat keres és olyan mint a tűzijáték – fogalmazott Ferenc pápa csütörtök reggeli szentmiséjén a Szent Márta-ház kápolnájában. Isten országa akkor növekszik, ha megőrizzük a reményt a mindennapi életben.

A napi Evangéliumban (Lk 17,20-25) Jézus válaszol a farizeusoknak, akik érdeklődve kérdezik, hogy mikor jön el Isten országa. „Isten országa köztetek van” – válaszolja az Úr. Olyan, mint egy kis mag, amelyet elvetnek és idővel kinő. Isten által növekszik, de anélkül, hogy felkeltené a figyelmet.

Isten országa nem látványkeltő vallásosság

Isten országa nem látványkeltő vallásosság, nem azt jelenti, hogy mindig új dolgokat, új kinyilatkoztatásokat, üzeneteket keresünk… – mondta a pápa. Isten Jézus Krisztuson keresztül szólt hozzánk, ez Isten utolsó Szava. A másik fajta vallásosság olyan, mint a tűzijáték, egy pillanatra fellobban és aztán mi marad belőle? Semmi. Nincs növekedés vagy fény, nincs semmi, csak egy pillanatig tart. Sokszor a látványkeltő vallásosság kísértésébe estünk, a Kinyilatkoztatástól idegen dolgokat keresünk Isten országa szelídségével szemben, ami közöttünk van és növekedik. Ez pedig nem a remény, hanem valami kézzelfogható dolog akarása. Üdvösségünk a reményben van. Az a remény ez, amellyel az ember elveti a magot vagy az asszony készíti a kenyeret, összekeverve az élesztőt és a lisztet, hogy növekedjen. Ezzel szemben a mesterséges fényesség csak egy pillanatra tűnik fel, aztán nincs többé, mint a tűzijáték. Nincs rá szükség az otthon világosságához, csak látványosság – jegyezte meg Ferenc pápa.

Mit kell tennünk, amíg várjuk, hogy eljöjjön Isten országának teljessége?

Mit kell tennünk, amíg várjuk, hogy eljöjjön Isten országának teljessége? – tette fel a kérdést. Meg kell őriznünk a reményt. Türelemmel kell őrizni munkánkban és szenvedéseinkben…Úgy ahogy az ember, aki elvetette a magot és őrzi a növényt, vigyáz, hogy ne lepje el a gaz és, hogy növekedjen. Meg kell őrizni a reményt – nyomatékosította a Szentatya. Majd feltett egy kérdést: Ha Isten országa közöttünk van, ha mindannyiunkban benne él ez a mag, ott van a Szentlélek is? És hogyan őrzöm meg? Hogyan különböztetem meg a búza növényt a konkolytól? Isten országa növekszik és nekünk mit kell tennünk? Megőrizni. Növekedni a reményben, megőrizni a reményt, mert a reményben üdvözültünk. A remény az üdvösségtörténet fonala. A remény, hogy végérvényesen találkozzunk Istennel. Isten országa a reményben válik erőssé – mutatott rá a pápa.

Gondolkodjunk el a bennünk növekedő magba vetett reményről

Tegyük fel magunknak a kérdést: reménykedem? Vagy megyek előre, ahogy tudok és nem különböztetem meg a jót a rossztól, a magot a konkolytól, a világosságot, a Szentlélek szelíd világosságát a mesterséges fénytől? Gondolkodjunk el a bennünk növekedő magba vetett reményről és arról, hogy miként őrizzük ezt a reményt – kérte a Szentatya. Isten országa közöttünk van, de nekünk a pihenéssel, a munkával, a megkülönböztetéssel  meg kell őriznünk Isten országát, amely növekszik, mindaddig amíg az Úr eljön és minden átalakul: a világ, mi és minden egy pillanat alatt. Ahogy Szent Pál mondja a tesszalonikai keresztényeknek, hogy abban a pillanatban mindannyian Vele maradunk – zárta csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: világháló