P. Szabó Ferenc interjúja Bábel Balázs kalocsai érsekkel és Vörös Márta főépítésszel

P. Szabó Ferenc interjúja Bábel Balázs kalocsai érsekkel és Vörös Márta főépítésszel

P. Szabó Ferenc SJ interjúja Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsekkel és Vörös Márta főépítésszel a kalocsai székesegyház felújításáról

A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház felújítása folyamán ez év januárjában megtalálták a padlózat alatt az első, Szent István-kori, valamint egy második, 12-13. századi, késő román, kora gót stílusú templom maradványait. Az építészeti, művészettörténeti  és egyháztörténeti szempontokból rendkívül jelentős feltárásokról már beszámolt a magyar média, televízió; legutóbb a Magyar Kurir  készített beszélgetést Vörös Márta főépítésszel, a felújítás vezetőjével. Szabó Ferenc május végén Kalocsán járt, Bábel Balázs érsekkel megtekintette a lassan vége felé járó munkálatokat, és egy beszélgetést készített Érsek úrral és Vörös Márta építésszel.

Itt vagyunk Kalocsán Bábel Balász érsek úr dolgozószobájában. Szeretnék rövid interjút készíteni a Vatikáni Rádió számára. Az előbb újra megnéztük a tv-műsort Kalocsáról és a felújított és felújítandó székesegyházról. Most megkérem Érsek Urat, vázolja, hogyan indult el ez a felújítás, a székesegyház történetét. Utána majd megkérdezzük Vörös Márta építészt, a felújítási munkálatok vezetőjét.

Bábel Balázs érsek:

Kalocsa ősi érseki székhely, hosszú kort ért meg, számos újrakezdéssel és pusztítással. A városba jövő turista először csak egy szép barokk várost lát, amelyről kiderül, főleg a felújítási munkák után, hogy ezeréves múltat rejt magában. Láthattuk együtt, nemcsak a televízió által, hanem lementünk a felújítás alatt álló templomba is, hogy több rétegű múlt tárul elénk. Ez a felújítási munkálat már idestova hét éve tart: először a tornyokkal, majd a templom belsővel, az tette szükségessé, hogy igen életveszélyes állapotban volt már. Akkor vettünk egy nagy lélegzetet: elhatároztuk, hogy föltárjuk a templomhajó ősi rétegeit. Így került elő a Szent István-kori, a középkori székesegyház, és fölújítás bejezésével a leleteket bemutatva ezer év történetét  szeretnénk majd láthatóvá tenni.

Olvastunk arról, hogy megtalálták, azonosították Asztrik apát csontmaradványait. Biztos ez?

Bábel Balázs érsek: Igen, emberileg biztosnak mondható, a kutatások igazolták.  Számunkra most már bizonyossá vált, hogy Asztriknak a relikviáit találtuk meg. Ez azért is fontos, mert így az érseki folytonosság még inkább érezhető: megvan az első érsek, én pedig a kilencvenegyedik érseke vagyok a kalocsai egyházmegyének.

Tulajdonképpen ebben a székegyházban megjelenik asz ezeréves magyar történelem…Most pedig Vörös Márta főépítészt kérdezem, aki a felújítási ásatásokat vezeti.

Vörös Márta főépítész: Teljes felújításról van szó: mind külső, mind belső felújításról.

Amikor elkezdték, úgy-e nem gondolták, hogy ilyen sok munka lesz?

Vörös Márta főépítész: Részben lehetett előre látni, de menetközben új feladatok elé állítottak a munkálatok: kezdve a tornyokon, az üvegablakok és stukkók felújításán. Tudjuk: a székesegyház történetében több nehéz korszak volt. Legfontosabb: 1795-ben villámcsapás érte a templomot. Északi tornyába belecsapott a villám. Ettől leégett a tető szerkezete. Nagyon sok probléma ebből fakadt. A nagy hőterhelés nemcsak a vakolatokat tette tönkre, égette le  a tetőszerkezetet, megterhelte kupolákat, hanem olyan belső fagerendák is kiégtek, amelyeket kezdetben nem is láttunk…

A Szent István-kori templomnak két építési fázisa volt. Az első a mostani kápolnában ért véget, majd bővítették, mert kicsinek bizonyult. Eddigi ismereteink szerint Szent István két alkalommal biztosan járt Kalocsán. Ő rendelte el a székesegyház építését, valamint a liturgikus berendezési tárgyak, így az oltár építtetését, finanszírozta, és figyelemmel kísérte a munkálatok előrehaladását. A király a feladattal Kalocsa első érsekét, Asztrikot bízta meg. Az első székesegyházat Szent Pál tiszteletére szentelték fel.

Az első feltárás során jól láthatóvá vált a korai két székesegyház, amelyek tanúskodnak az érsekség ezeréves múltjáról. Előkerült a Szent István-kori székesegyház fala és padlója, továbbá a 11. században végzett felújítás, bővítés elemei is. A padlózat római kori téglákból épült, ilyeneket találtak a falak alapozásában is.

Városy Gyula érsek 1910-ben megbízta Foerk Ernőt, hogy készítsenek egy kriptát, mert a szentély padozata alatt már nem volt hely a további temetkezésre. Az érsekek ugyanis a szentély alá temetkeztek. Sajnos az apszis falát a kripta miatt elbontották, pusztán az alapozás alsó síkja maradt meg a kripta alatt.

Foerk Ernő az 1910-ben és 1911-ben végzett ásatásakor találta meg az Asztrik érsek sírleletét őrző szarkofágot a Szent István-kori székesegyház szentélyének a közelében, a főhajó tengelye mellett 3,6 méter mélyen, a mai főszékesegyház szentélye alatt. A márvány koporsót ezután az akkor létesített kripta oldalfalában helyezték el, a rajta lévő tábla szerint Győr nembeli Saul érsek maradványait tartalmazta – de egy kérdőjel is látható a táblán, jelölve a korabeli régészek bizonytalanságát.

Most háromszoros  radiokarbon-vizsgálattal beigazolódott a csontok Szent István-kori eredete, tehát , hogy Asztrik érsek maradványai.

Kalocsa második székesegyháza a 12. század végén–13. század elején épült. Előkerültek 13. századi pillérek, valamint késő középkori padlószintek. A leletek arra utalnak, hogy a legértékesebb középkori építményekkel egyenértékű volt az akkori kalocsai templom. Késő román és a korai gótika stílusjegyei fedezhetők fel a maradványokon. (…) Annyit tudunk biztosan, hogy ez a második székesegyház három időpontban is megsérült: a tatárjárás idején, 1241-ben (csak a 14-15. századokban állították helyre), majd a török időkben, illetve 1602-ben, amikor a hajdúk felgyújtották.

A harmadik, barokk székesegyház teljes egészében ráépült a második székesegyházra, nem véletlenül, annak nagy alaptestjei kiváló alapul szolgáltak. A barokk a megmaradó falakat tovább bontotta, mielőtt elkezdett építkezni. Ezt mai szemmel elég nehéz megérteni, hiszen a kemény munkával készült faragványok csodálatosak.

A padlózat alatt talált csontmaradványok feltehetően civilek, részben gyermekek csontjai. A második székesegyházban, az oldalhajóban található oltároknál adományok fejében egy-egy családi sírhely lehetett.

Érsek Úr! Mi magyarázza, hogy Kalocsa, amely nem olyan jelentékeny város, érseki székhely lett, milyen indokok vezethették Szent Istvánt megalapításakor?

Bábel Balázs érsek:

A középkori püspökségek, érsekségek, hadászati szempontból is jelentősek voltak. Itt a Délvidéken fontos lehetett Szent Istvánnak, hogy olyan érsekség alakuljon, amely az országhatárt védi, ugyanis a kalocsai érsekségnek még egy másik székhelye is volt: Bács. És romjaiban még ma is látható, a török hódoltságig állt fenn. Ha még azt is hozzávesszük, hogy a tatárjárás idején Csák Ugrin, a mohácsi csata idején Tomori Pál az ország déli része fegyveres erőinek kapitánya volt, még inkább érthető, hogy a vallási feladatok mellett, ilyen feladatokat is betöltött. Azután a középkorban ez a vidék teljesen lakott volt. Csakhogy a török hódoltság elpusztította. Azért olyan jelentős ez a felújítás és a vele kapcsolatos feltárás, mert gyakorlatilag Aracsig – az a mai Szerbiában van, Bácska-Bánát határán – gótikus emlékmű nincsen. De ez is bizonyítja, hogy ugyanolyan volt ez a táj, mint Nyugat-Dunántúl,vagy Felvidék, vagy Európa, ugyanaz a keresztény kultúra és civilizáció létesült ezen a tájon is, csakhogy a török hódoltság itt végezte a legnagyobb pusztítást.

Meddig tartanak a felújítási munkálatok, és végül lesz-e ünnepség a székesegyház megáldásával?

Bábel Balázs érsek:

Szeretnénk legalább év végén bemenni a székesegyházba, akkor megáldom újra ezt a gyönyörű szép felújított székesegyházat, és lesz egy nagy országos ünneplés is, amikor a püspöki kart és az előkelőségeket meghívom, és még előbb kifejezetten szeretnénk az összes munkás számára (kétszázan lehetnek) külön szentmisét bemutatni, mert ha valaki megérdemli, akkor ők azok. Amikor már az utolsó szöget is bevertük, és az orgona is felújul, akkor a püspöki kar részvételével egy nagy ünnepet tartunk.

Kép: A kalocsai székesegyház és az érseki palota együttese madártávlatból – RV

Forrás: Vatikáni Rádió