Pannonhalmára és Mariazellbe zarándokoltak a törökszentmiklósiak

Pannonhalmára és Mariazellbe zarándokoltak a törökszentmiklósiak

A törökszentmiklósi Pánthy Endre Katolikus Általános Iskola és a Szent Kristóf Katolikus Óvoda tantestülete és alkalmazottai 2013. április 12-13-án, Dobák Gábor káplán vezetésével zarándokúton vettek részt. Úticéljuk Pannonhalma, majd az ausztriai Mariazell volt.

Az eseményről Zsidóné Kádár Terézia küldött képes beszámolót.

“Koradélután érkeztünk meg Pannonhalmára a katolikus oktatás bölcsőjébe, ahol a Látogatóközpontban egy filmvetítés kapcsán megismerkedhettünk a bencés szerzetesek mindennapjaival. A benedeki életforma jellegzetessége, hogy a szerzetesek egész életükre egyetlen közösség mellett kötelezik el magukat és életük keretét a liturgia, a Szentírás imádságos olvasása és a munka ritmusa jelöli ki. Idegenvezetőnktől azt is megtudtuk, hogy a magyarországi bencés rend 1802 óta foglalkozik középiskolai oktatással és a pannonhalmi monostor mellett napjainkban is mintegy 300 diákot befogadó gimnázium és kollégium működik, amely az ország legjobb középiskoláinak egyike.
A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Az épületegyüttes a Szent Márton Miskovits-hegyen épült fel, melynek építését Szent István király apja, Géza fejedelem kezdte el 997-ben.
A főapátságban tett látogatásunk során megcsodálhattuk a bazilikát, a román stílusú altemplomot, a Porta speciosa-t (díszkapu), a kerengőt és a XIX. századi 400 ezer kötetes könyvtártermet, melyet Európa egyik legnagyobb egyházi könyvtáraként és hazánk legjelentősebb egyházi gyűjteményeként tartanak számon.
A könyvtárban jelentős védett könyvállomány (kódex, ősnyomtatvány, korai antikva) található, mely a nemzeti kulturális vagyon része. A Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese, benne a Főapátsági Könyvtár és annak könyvgyűjteménye 1996 óta a Világörökség része is.
Főapátsági utunk végén a káptalani kápolna ősi falai között egy szentmisén vehettünk részt, melyet Dobák Gábor atya mondott. Prédikációjával önmagunk elfogadására, lelkünk elcsendesítésére kérte és biztatta közösségünket. Szavai mindannyiunkat megérintettek.

Az éjszakát, egy finom meleg vacsora után a győrújbaráti Apor Vilmos Üdülő- és lelkigyakorlatos házban töltöttük, ahonnan kora reggel indultunk el másnapi úticélunk, Mariazell felé. A határt átlépve, közeledve az Alpokhoz, már az autóbusz ablakaiból csodálatos látvány tárult elénk megpillantva a hófödte hegycsúcsokat.

Az alpesi kisváros Stájerország és Alsó-Ausztria határán, a Bürgeralpe (1270 m) lábánál fekszik és az év 115 napján borítja hótakaró, így még egy-két hógolyót mi is gyúrhattunk ott jártunkkor. A város nevének eredetét egy Magnus nevű bencés szerzetestől eredeztetik, aki azért érkezett, hogy az itt élők lelkipásztora legyen és fából faragott kedves Mária-szobrát is magával hozta. Azonban útját egy hatalmas szikla zárta el, így a Szűzanyához fordult segítségért. A szikla imájára kettéhasadt és megérkezvén a szobrot egy farönkre tette, majd egy kis fakápolnát épített köré „Maria in der Zelle”. Így vált a város Közép-Európa egyik legjelentősebb Mária-kegyhelyévé, melyet évszázadok óta zarándokok keresnek fel a csodatévő Szűzanya segítségében bízva. A város fennállásának 850. évfordulója alkalmából, 2007. szeptember 8-án ide zarándokolt XVI. Benedek pápa is.

A templom külseje és belseje tökéletes egyesülése a gótikus és barokk korszaknak. A bazilikának két központja van: a szentséges kegytemplom és a főoltár, két legfontosabb kincse a Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor és az I. Lajos által adományozott Szűz Mária-kép. A templomban Szelepcsényi György és Mindszenty József magyar hercegprímás síremléke található és Szent Imre, Szent István, Szent László kápolnája. A templomudvar keleti kapuján belépő magyar zarándokok emlékére, Szent István és Szent Imre herceg szobrai állnak ott. A bazilika szépsége mindnyájunkat lenyűgözte, falai között imánkkal adtunk hálát azért, hogy eljöhettünk ide.

Rövid városi séta után sajnos indulnunk kellett, búcsúztunk a zarándokhelytől és a festői szépségű hegyektől. Útközben hazafelé még Mürzzuschlagban egy 1327-ben épült ciszterci kolostort is megnéztünk. Ennek a gótikus templomnak érdekessége a fából készült tető (vörösfenyő) és a reneszánsz főoltár, melyet megcsodáltunk.

Utunkról több száz kilométert megtéve, fáradtan, de sok-sok élménnyel gazdagodva, késő éjszaka értünk haza.
Köszönjük lelki vezetőnknek, Dobák Gábor atyának, hogy megszervezte nekünk ezt a zarándokutat, ahol megcsodálhattuk a szép látnivalókat, együtt imádkozhattunk, hitünkben erősödhettünk és lelkiekben feltöltődhettünk, hogy mindennapi munkánkat újult erővel folytathassuk tovább.” – zárult a beszámoló.

Forrás: eger.egyhazmegye.hu

Írjon választ

Az email címe nem lesz publikálva. A kőtelező mezők ki vannak jelölve *

*

5 × négy =