Paul Poupard bíboros a pápa különleges küldötte az avignoni megemlékezéseken

Paul Poupard bíboros a pápa különleges küldötte az avignoni megemlékezéseken

Ferenc pápa április 22-én szombaton különleges küldöttévé nevezte ki Paul Poupard bíborost, az egykori Kultúra Pápai Tanácsának nyugalmazott elnökét a pápák avignoni tartózkodásának hetedik centenáriuma alkalmából június 23-a és 25-e között tartandó megemlékezésekre.

Rövid történeti áttekintés      

Az avignoni fogság a római pápák avignoni tartózkodásának időszakát jelöli, tágabb értelemben a Rómától távoli, 1305 és 1377 közötti időszakot, konkrétabban pedig a szorosan vett avignoni tartózkodást 1309 és 1376 között. Avignon a Rhône folyó mentén fekvő dél-franciaországi város, melynek épen megmaradt középkori városfala és a híres hídja a gótikus pápai palotával együtt ma is hűen megidézik a történelmi időket. A 14. században a kortársak Izrael egykori 70 éves babiloni fogságára utalva nevezték a pápák közelítőleg hetven éves avignoni tartózkodását captivitas-nak,  avignoni fogságnak.

A pápák avignoni fogságának előzményéhez tartozik a főként római nemesi családok közötti küzdelem, melynek jegyében a Perugiában 1304. július 7-én meghalt XI. Benedek pápa után a tizenöt bíborosból álló konklávén az itáliai és a francia bíborosok nem tudtak megegyezni egymással, és közel tizenegy hónapon keresztül húzták-vonták a megegyezést. A pápaválasztásba valószínűleg Fülöp francia király is beleszólt, és befolyásának túlzott hatását elkerülendő, a kollégium igyekezett egy olyan embert keresni a pápai trónra, aki megfelelt a francia korona számára éppúgy, mint a konklávé franciaellenes pártja számára. Így került szóba a gascogne-i Bertrand de Goth neve, akit jogi felkészültsége és jó kapcsolatai miatt alkalmasnak tartottak a péteri szolgálatra, noha bordeaux-i érsekként nem volt tagja a bíborosi testületnek. 1305. június 5-én Perugiában a bíborosok végül is Bordeaux érsekét választották meg pápának, aki az V. Kelemen nevet vette fel, de Fülöp király unszolására nem volt hajlandó Rómába utazni, hanem azt kérte, hogy Lyon-ban legyen a beiktatása. Bordeaux, Poitiers és Toulouse városai után végül 1309-ben a provence-i Avignont választotta székhelyül, mert ez a város nem tartozott a francia király fennhatósága alá, sőt a nápolyi Anjou háztól is szabaddá vált, amikor Avignon polgárai 1228-ban a római pápát választották uralkodó hűbéruruknak. Róma azonban messze volt és valójában főként a francia királyság érdeke döntött, aminek következtében XXII. János, XII. Benedek, VI. Kelemen, VI. Ince, V. Orbán után XI. Gergely, a hetedik avignoni pápa döntött úgy – többek között Sziénai Szent Katalin sürgetésére –, hogy 1376 őszén útra kel és 1377 januárjában végül megérkezett Rómába. Ezzel véget ért a pápák avignoni fogsága és azóta a pápák önszántukból soha nem hagyták el Rómát, csak lelkipásztori látogatás alkalmával.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: AFP