Ráncfelvarrás helyett gyökeres megtérésre van szükség a Római Kúriában

Ráncfelvarrás helyett gyökeres megtérésre van szükség a Római Kúriában

A Szentatya december 22-én, csütörtökön délelőtt találkozott az Apostoli Palota Kelemen-termében a Római Kúria tagjaival, a hagyományos karácsonyi jókívánságok átadása alkalmából. Beszédének középpontjában a Kúria reformja állt. Két évvel ezelőtt a Kúria „betegségeiről”, tavaly az irgalmasság cselekedeteiről szólt.

Nem a ráncok öregítenek, hanem a foltok

Kifejtette, hogy a reform az egyház velejárója, hiszen az egyház folytonosan úton van, zarándokol, fejlődik, változik. Igaz ez a pápa hivatali apparátusára, a Római Kúriára is, mely definíciója szerint a római pápa szolgálatát segítő dikasztériumok és intézmények összessége (államtitkárság, pápai tanácsok és kongregációk). Nem mozdulatlan apparátusról van tehát szó, ezért a reform az egyház élő mivoltát tükrözi, nem öncélú, hanem a növekedés és elsősorban a megtérés folyamata. Nem holmi esztétikai beavatkozásról beszélünk, ami szebb külsőt próbál kölcsönözni az elöregedett kúriai testületnek. Nem plasztikai sebészre, ráncfelvarrásra van szükség, hanem a foltok eltüntetésére. Nem a ráncok öregítenek ugyanis, hanem a foltok – mondta Ferenc pápa a Római Kúria tagjainak. Nem elég lecserélni az embereket, a reform csak akkor lehet hatékony, ha a Kúria tagjai belülről újulnak meg lelkileg, emberileg és szakmailag is. Állandó képzés mellett állandó megtérésre és megtisztulásra van szükség. Mentalitásváltás nélkül minden funkcionális erőfeszítés hiábavaló.

Jó és rossz ellenállás a reformmal szemben

Természetes, hogy ahol újítási kísérletek vannak, ott felüti a fejét az ellenállás is. Ennek több válfaja lehetséges: van a nyitott ellenállás, amit jóindulat és őszinte párbeszéd jellemez. A rejtett ellenállás, ami félelemből vagy bezárkózásból fakad, és a felszínen helyesli a változást, miközben reméli, hogy minden marad a régiben. És van a rosszindulatú ellenállás, amelyik igyekszik igazolni magát, sokszor vádaskodik, és a hagyományokba, a látszatba, a formalitásba és az ismert dolgokba menekül. A reakció hiánya a halál jele, ezért a helyes ellenállásra – de még a kevésbé jóra is – szükség van, és meg kell hallgatni, mert azt jelzi, hogy a test él – magyarázta Ferenc pápa.

Hogyan álljon hozzá a Kúria a reformhoz?

Kényes folyamat tehát a Római Kúria reformja, amelyet a Szentatya szerint a következő magatartásformákkal kell megélni: hűség a lényegeshez, folyamatos mérlegelés, evangéliumi bátorság, egyházi bölcsesség, figyelmes meghallgatás, kitartó cselekvés, pozitív csend, határozott döntések, sok-sok ima, mély alázat, világos előretekintés, konkrét lépések előre (és ha kell hátra is), kitartó akarat, életvidámság, felelős hatalom, feltétlen engedelmesség. De mindenekelőtt a Szentlélek vezetésének követése.

A reform 12 vezérelve. Több világi hívő és nő a kulcspozíciókban

Ferenc pápa idézte Boldog VI. Pál 1963-ban mondott szavait, aláhúzva, hogy a Római Kúria ne legyen bürokratikus szervezet, a törtetés és az ellenségeskedés küzdőtere, hanem valódi hitközösség. Fő célja ugyanis a misszió elvinni az evangéliumot mindenhová. A Szentatya 12 pontban határozta meg a reform vezérelveit, melyek a következők: individualitás (személyes megtérés), lelkipásztorkodás (a papírok mögött személyek vannak), missziós lelkület (Krisztusközpontúság), racionalitás, működőképesség, felzárkózás az idők jeleihez, józanság (megtakarítás, összevonások). Ide tartozik még a szubszidiaritás (kompetenciák elosztása), a szinodalitás (találkozás a pápával és egymással), a katolicitás (több világi hívő jelenléte a dikasztériumokban, a nők és a világiak integrálása kulcspozíciókba, a multikulturalitás tiszteletben tartása) és végül a fokozatosság elve a reformfolyamatban.

A pápa az emberi erőforrásokban a folyamatos képzést, megújulást szorgalmazza, a berozsdásodást és a rutinmunkát elkerülendő. Örökre száműzni kell a fölfelé buktatás gyakorlatát is (promoveatur ut amoveatur), amit rákbetegségnek nevez.

A reform eddigi lépései

A Római Kúria átalakítására vonatkozóan Ferenc pápa az elmúlt három évben számos intézkedést hozott, melyeket felsorolt hallgatóságának. Köztük a 9 bíborosból létrehozott tanácsot, a pénzügyi átláthatóság elősegítésére és a pénzmosás megelőzésére felállított szervezeteket, a Kiskorúak védelmére szolgáló bizottságot, a Kommunikációs Titkárságot, a Világiak, a Család és az Élet védelmére hozott dikasztériumot. Itt említette meg a teljes emberi fejlődést szolgáló pápai intézményt, a házasság semmisségére vonatkozó ügyek kánoni folyamatának reformját.

Karácsony az alázatos Isten ünnepe, aki azt kéri, hogy szeressük

Beszéde végén a pápa Karácsony ünnepéről szólt. Az alázatos Isten kicsinnyé lesz, hogy szeressék. Ez a hatalom világi logikájának megfordítása. Karácsonykor mi is mondjunk igent erre az Istenre, aki nem a világmindenség uralkodója, hanem az az Isten, aki a leggyengébb alakját öltötte magára, hogy senki ne féljen, hogy mindenki odamehessen hozzá és érezze, hogy szereti őt és gondol rá.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: AP