Szent Ágota

Szent Ágota

252-ben a szicíliai Catania városát az Etna kitörése fenyegette. A város riadt lakói akkor az egy évvel korábban elhunyt Ágota vértanú közbenjárását kérték, akinek fátyla csodálatos módon megállította a lávafolyamot.

A vértanúnő tisztelete Cataniában és az egész szigeten azóta is töretlen, ezekben a napokban pedig újra szükség van közbenjárására.

Ágota vértanúnő a szicíliai Palermo városában született. Néhány forrás a sziget másik nagy települését, Cataniát említi szülővárosaként, abban viszont minden forrás egységes, hogy ez utóbbi volt halálának helyszíne. Születésének időpontját nem ismerjük, csak haláláét, amely 250-ben következett be. Ezt az időszakot a Római Birodalom történetében a katonai anarchia időszakának nevezik, amelyet belülről a szétesés és káosz, kívülről az állandósuló fenyegetés jellemzett. Az egymással is harcoló légiók katonai vezetőiből erőszakos úton nevezték ki a császárokat. Az egyik ilyen katonacsászár a pannóniai születésű Decius, aki a válságból való kilábalás lehetőségét az ősi római hagyományokhoz való visszatérésben látta. Ennek vált áldozatává Szent Ágota.

Az előkelő családból származó szép és fiatal Ágotát, számottevő vagyonával együtt Catania város helytartója, Quintianus szemelte ki magának. Mivel a keresztény leány ellenállt, a helytartó egy Aphrodiszia nevű asszonyra bízta megtörését. Ágota elutasítását legendás elemekkel átszőtt vértanútörténetében olvashatjuk: „Ne is reménykedjetek abban, hogy eltérítettetek ettől a gondolkodásmódtól: rendíthetetlen szikla ugyanis az alapja ennek, maga Krisztus, akitől semmiképp sem szakíthattok el. Ne is fáradozzatok tehát, asszonyok, ezzel a fölösleges, hiábavaló dologgal: mert szavaitok és mesterkedéseitek úgy repülnek el mellettem, akár a madarak.”

A kor keresztényeihez hasonlóan Ágotát is arra kényszerítették, hogy a római isteneknek áldozzon. Mivel megtagadta ezt, törvényszék elé idézték, és börtönbe zárták. Szörnyű kínzások sorával próbálták hitétől eltéríteni. A helytartó levágatta Ágota melleit. A bestiális cselekedetre a vértanúnő bátran felelt: „Te elvetemült, durva zsarnok! Nem szégyelled magad, hogy egy nővel ilyen dolgot művelsz? Hát nem emlőből jutottál hozzá annak idején magad is a tejhez, ámbár mit sem értél vele…?” Sebeit az éjszaka csöndjében őt a börtönben meglátogató Szent Péter és szolgája gyógyította meg. A csodás gyógyulás ellenére tovább folytatódott a kegyetlenségekkel teli eljárás Ágota ellen. Földi életének végét, és az Úrhoz való átköltözését maga kérte, amelyet február 5-én kapott meg. Sírjára egy sereg élén megjelenő, tündöklő ifjú márványtáblát helyezett el az alábbi felirattal: „Szent elme, önkéntes elhatározás: hódolat Istennek, megváltás a szülőföldnek.” Halála első évfordulóján Cataniát védte meg a kitörő Etnától: a város lakói Szent Ágota sírjának leplét felmutatva térítették el a lávafolyamot, amely így nem érte el a település határát.

Szent Ágota védőszentje lett Catania városának, továbbá a pásztoroknak, takácsoknak, ércöntőknek, kohászoknak, bányászoknak és a mellbetegségben szenvedőknek.

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: világháló