Szent István vértanúra emlékeztünk

Szent István vértanúra emlékeztünk

A keresztények Szent István vértanúra, az első mártírra emlékeztek. A karácsonyi ünnepkör második napján, december 26-án szokás meglátogatni a rokonokat. Nagy hagyománya van az István napi ünnepségeknek is.

A hívők ezen a napon nemcsak Istennek adnak hálát, hanem mindazokért is imádkoznak, akik életüket áldozták Jézus Krisztus hitéért.

A katolikusok Szent István napját követően a Szentcsaládra emlékeznek. Erről az év utolsó vasárnapján emlékeznek meg.

István egyike volt a jeruzsálemi keresztény község első hét diakónusának. Kr.u. 36-ban az apostolok segédévé választották. A jeruzsálemi görög nyelvű zsinagóga elöljárói a szanhedrin elé állították és amikor itt is nyíltan hirdette Jézus istenségét, a csőcselék megrohanta, kihurcolta a városból és agyonkövezte. A kapu, amelyen végső útjára indult, Jeruzsálemben ma is az István-kapu nevet viseli.

Ehhez a naphoz kötődő népszokások közül legismertebb a névnapi összejárás. Huzamosabb ideig jelen volt az ún. kötözés tréfa. Amikor is a látogatók éjjel keresték fel a népnapost, akit az ágyhoz kötözve köszöntöttek fel. Gyerekek is járták a házakat. Énekeikért cserében ajándékot vártak.

Napjainkban is több településen tartottak összejöveteleket, István napi mulatságokat.

Forrás: felvidek.ma